Kína szigorít, megkezdődött a csata a Nyugattal – a ritkaföldfémekért
Hosszú szerkesztőségi cikkben magyarázza a Global Times, a Kínát uraló kommunista párt lapja, mi indokolta Peking minapi lépését a ritkaföldfémek feletti állami ellenőrzés szorosabbra vonásáról. Az okfejtés szerint az újraszabályozásra azért volt szükség, hogy ne lehessen a zavarosban halászni a modern technológiákhoz létfontosságú anyagok kitermelésében és kereskedelmében. Nyugaton azonban, ahol már eddig is sűrűn emlegették, hogy túl nagy a kínaiak befolyása ezen a területen, a lépés megrökönyödést szült.
A ritkaföldfémek – „ipari vitaminok” vagy „ipari arany”, ahogy a lap emlegeti őket – elengedhetetlenek számos magastechnológiájú iparágban, olyanokban is, amelyek nélkül nincs zöldátalakulás. A nyersanyagak mintegy 40 százaléka Kínában bányászható ki, és az izmosodó világhatalom a világ ritkafémellátása több mint 70 százalékának a szállítója – emeli ki a Global Times.
Ez a kínai fölény növekvő aggodalmakat kelt a nyugati országokban, ahol az utóbbi években megtapasztalták – elsősorban Európában – micsoda nehézségeket okoz leszakadni az ukrajnai háborúja miatt szankcionált Oroszországból származó energiáról, pedig ezen a területen Moszkva nem is rendelkezik akkora befolyással, mint Peking a ritkafémek elosztásában.
A félelmek, hogy Kína kontrollja alá vonná az iparágat, és ezzel megszakíthatja a kritikus technológiák, az autógyártás és a megújuló energia beszállítói láncait, versenyt indított el az alternatív szállítókért. Az USA és az EU is erőfeszítéseket tesz, hogy ritkaföldfémeket szerezzen be belföldön vagy külföldön, például Vietnámból, Brazíliából és Ausztráliából
Az Európai Unió is készül
Az európai lap emlékeztetett rá: egy évvel ezelőtt jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Unió elnöke, hogy Észtországban megépül az unió első nagyméretű ritkaföldfém-finomítója. A helyszín pikantériája, hogy a létfontosságú létesítményt pont Oroszország szomszédságában hozzák létre, amelyet a félelmek szerint leginkább fenyeget Moszkva, márpedig az ukrajnai háború során Oroszország geopolitikai értelemben Kína oldalára sodródott.
A lap utal egy 2022-ben készült elemzésre is, amelyben az Európai Parlament arra figyelmeztetett, hogy az unió számára elsőrendű kockázat a függősége monopolhelyzetű külső beszállítóktól. Az EU a magnézium 93 százalékát Kínából importálja, a borát 98 százalékát Törökországból, a niobium 85 százalékát Brazíliából. Oroszország termeli a világon a palládium 40 százalékát – idézik a jelentést.
Kína betömi a réseket, hogy biztos legyen a ritkaföldfém-ellátás
Miközben a szombaton bejelentett kínai szigorítások újabb riadalmat keltenek Nyugaton, Peking interpretációja teljesen más: az intézkedés a Global Times – félhivatalosnak tekinthető – értelmezése szerint senki ellen nem irányul, és pont a világ ritkaföldfém-ellátásának biztonságát szolgálja, ugyanakkor a környezet védelmét is az eddig szabályozatlan szereplőkkel szemben.
A ritkaföldfémforrások fejlesztését hosszú ideje olyan jelenségek terhelték, mint az illegális bányászat, a romboló bányászati gyakorlatok, a tervezetlen és túlzott termelés és a ritkaföldfém termékek illegális kereskedelme – magyarázza a kínai állami lap. Hozzáteszi: a szabályozás logikus és igényelt szükségszerűség, a kínai ritkaföldfémforrások sztenderdizált menedzselése irányába tett kulcsfontosságú lépés, amely nagyban hozzájárul a magas minőségű ipari fejlesztéshez, és az ipar üdvözli, amit demonstrál a ritkaföldfémrészvények áremelkedése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.