Nem bírta tovább gáz nélkül a világ egyik legnagyobb országa: áttört a Hormuzi-szoroson, kijutott az első LNG-hajó - így verte át az iráni rakétákat

Sikerült átjutnia egy Indiába tartó LNG-tartályhajónak a Hormuzi-szoroson, cseppfolyósított gáz szállító tanker esetében, indiai lerakóval ez az első ilyen alkalom a közel-keleti konfliktus kezdete óta.  Az LNG-szállító az ADNOC (Abu Dhabi National Oil Co.) tulajdonában lévő, Al Hamra nevű, 132 890 köbméter kapacitású tanker.

Az Al Hamrát pénteken észlelték, rakománnyal megrakodva, Nyugat-India felé tartva. A hajó április 19-én kikapcsolta a nyomkövetőjét – de akkor üres volt, és a Hormuz-szoros keleti bejáratánál állt. A Kpler szerint a tartályhajó később az Abu Dhabi National Oil Co. Das Island-i exportüzemében rakodott fel szállítmányt, amely a Hormuz-szoros mögötti Perzsa-öbölben található, abban az időszakban, amikor nem küldött jelet. 

A műholdas felvételek azt mutatják, hogy LNG-tankerek kötöttek ki a Das-szigeten, annak ellenére, hogy egyetlen tanker sem sugározta a pozícióját az üzem közelében. Az Adnoc két további szállítmányt exportált a Perzsa-öbölből olyan tankerekkel, amelyek a vízi útvonalon haladva megszakították a jeladást – az egyiket Japánba, a másikat Kínába.

A Bloomberg grafikáján a fehér vonal az Al Hamra tartályhajót jelöli, amely a hajóadatok szerint több mint egy hónapja nem adott jelzést. A zöld pont a Das-szigeti exportlétesítményt jelöli.

Nyersolajjal már sikerült – van, aki vállalja a kockázatot 

Sikeresen, Iránnal együttműködve átkelt szerdán a Hormuzi-szoroson egy dél-koreai tartályhajó – jelentette be Dzso Hjon dél-koreai külügyminiszter a parlamentben. A tárcavezető elmondta, hogy a kétmillió hordó nyersolajat szállító hajó előző nap indult útnak, és rendkívül óvatosan kelt át a blokád alatt lévő szoroson, további részleteket azonban nem közölt.

Biztonsági források szerint a vízi jármű február vége, tehát az iráni háború kitörése óta, több mint húszfős legénységgel a fedélzetén vesztegelt a környékbeli vizeken. A Bloomberg hírügynökség úgy tudja, hogy a dél-koreai Ulszan kikötővárosába tartó hajó üzemeltetője a HMM dél-koreai vállalat.

Az átkelésre mintegy két héttel azt követően került sor, hogy az ugyanahhoz a vállalathoz tartozó, panamai zászló alatt haladó HMM Namu teherhajót két, azonosítatlan légi eszköz eltalálta, nem messze az Egyesült Arab Emírségektől. Az incidens nyomán a hajón tűz keletkezett, a legénység egyik tagja pedig könnyebben megsebesült.

A Bloomberg által összeállított hajókövetési adatok alapján március elseje óta legalább 19, kőolajat vagy cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) szállító, iráni kapcsolatokkal nem rendelkező hajó lépett be és hagyta el a Hormuzi-szorost. Ezzel szemben mintegy 100 olyan tanker, amely még a konfliktus előtt érkezett a Perzsa-öbölbe, továbbra is ott rekedt a támadásoktól való félelem miatt.

A 19 átkelő hajó közül hét a görög Dynacom Tankers Management vállalathoz köthető. A társaság a konfliktus kezdete óta az egyik legaktívabb szereplő maradt a Hormuzi-szoros használatában. A cég vakmerő módon gyakran kikapcsolja hajói transzpondereit, majd csendben, rendszerint az éjszaka leple alatt hajtja végre az átkelést. Nem világos, hogy a Dynacom kötött-e bármilyen különmegállapodást Teheránnal az átkelések előtt.

A hajók által szállított rakományok többsége az Egyesült Arab Emírségekből és Irakból származott. A fennmaradó hajók közül három Szaúd-Arábiából, illetve a királyságból és más Arab-öböl menti országokból származó vegyes olajrakományt szállított.

Az adatok szerint mindössze egyetlen nagy tanker maradt a Perzsa-öbölben azok közül, amelyek az iráni háború kitörése után léptek be a térségbe. Az átkelések száma ugyanakkor csupán töredéke a Hormuzi-szoroson a háború előtt áthaladó forgalomnak, amely a világ olajellátásának mintegy ötödét bonyolította.

Zárva, de mégis nyitva a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros gyakorlatilag jelenleg is zárva van, miközben az Egyesült Államok és Irán békemegállapodás megkötésén dolgozik, és mindkét fél tényleges blokádot tart fenn azon a vízi úton, amelyen általában a globális LNG-ellátás körülbelül egyötöde halad át.  A hajók továbbra is biztonsági fenyegetésekkel szembesülnek, és a Hormuz-szoroson átkelő hajók többsége a felderítés elkerülése érdekében kikapcsolt jeladókkal halad keresztül. 

A szállításokról rendelkezésre álló adatok szerint tavaly India LNG-ellátásának több mint felét Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből szerezte be, de ezek az elmúlt néhány hónapban lényegében leálltak. A távol-keleti országot a szállítások visszaesése arra kényszerítette, hogy több szállítmányt szerezzen be a drága spot piacról, valamint korlátozza az ellátást egyes iparágak számára.

India nem vár, nagy fába vágná a fejszéjét

A február vége óta zajló közel-keleti konfliktus alakulását az egész világ figyelemmel kíséri, de különösen azok a szereplők, akik közvetlenül is érintettek az ott zajló kereskedelemben. A friss fejlemények tükrében India arra készül, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül hajókat küld, hogy a Közel-Keletről energiaszállítmányokat vegyenek fel. Ez lenne az első alkalom az iráni konfliktus kezdete óta, hogy az ország ilyen lépést tesz.

A The Economic Times értesülése szerint a tervek véglegesítés alatt állnak, és a hajók megpróbálják megkezdeni az áthaladást a kritikus tengerszoroson, amint a kormány megadja erre a végső jóváhagyást. A szállítások időzítéséről és a tervezett mennyiségekről egyelőre nem közöltek részleteket. Az állami tulajdonú Shipping Corp. of India készen áll arra, hogy visszatérjen a Perzsa-öböl térségébe, amint megkapja az indiai haditengerészet engedélyét, valamint megrendeléseket az olajfinomítóktól – árulta el a lap egyik forrása.