Szerbia még ma elküldi a NIS-re vonatkozó végleges ajánlatát a Molnak
Szerbia még ma elküldi végleges ajánlatát a Molnak − jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic, Szerbia bányászati és energetikai minisztere. A magyar választ hétfőre várják.
A hír egyenesen Görögországból érkezett, ahol a miniszter éppen egy négyoldalú energetikai csúcstalálkozón vesz részt a görög, szerb, északmacedón, illetve bolgár kollégáival.
Hosszas tárgyalás előzte meg Szerbia ajánlatát
A szerb kormány képviselői tegnap, illetve tegnapelőtt tárgyalásokat folytattak a Mol delegációjával, és bizonyos kérdésekben megállapodásra jutottak, azonban a szerb részről stratégiai fontosságú pancsovai olajfinomító működése továbbra is nyitott kérdés maradt − számolt be a részletekről Djedovic Handanovic:
„Tegnap és tegnapelőtt intenzív tárgyalásokat folytattunk a Mol képviselőivel, és több kérdésben sikerült egyezségre jutnunk.
Néhány kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt, melyek közül számunkra a legfontosabb a pancsovai finomító jövője. Hogyan biztosíthatjuk az országunk számára kulcsfontosságú létesítmény működését?
Ez fontos szempont mind gazdasági, mind ellátásbiztonsági értelemben, melyek figyelembevételével még ma elküldjük végleges ajánlatunkat a Molnak. Minden részletről előzőlegesen már tárgyaltunk, így nagy meglepetések nincsenek. A végleges döntést a magyar olajvállalat vezetése hétfőn hozza meg” − nyilatkozta a miniszter, majd hozzátette, hogy Szerbia elkötelezett egy kompromisszumos megoldás mellett a hosszú távú együttműködés reményében, ám a vállalat nem minden áron eladó:
„Már korábban is jeleztük:
a NIS nem minden áron eladó, vagyis nem veszélyeztethetjük országunk érdekeit.
Ezt a Mol képviselőinek világosan elmondtuk. Azt pedig, hogy az amerikai adminisztráció milyen döntést hoz, nem tudjuk befolyásolni, továbbá a magyar olajvállalatnak az orosz többségi tulajdonossal is le kell zárnia a tárgyalásokat.”
Djedovic Handanovic arról is beszélt, hogy a Mol és a NIS között zajló tárgyalások már hosszú ideje folynak, a helyzetet pedig tovább bonyolítja az iráni konfliktus nyomán kibontakozó energiaválság: „A tárgyalások rendkívül hosszú ideje folynak, ami nagyon kimerítő, és bizonytalanságot kelt. A helyzet az iráni háború kirobbanásával még bonyolultabbá vált, mivel az olajszármazékok ára meredeken emelkedni kezdett, ezért hosszú távú megoldást kell találnunk” − fogalmazott, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a nehézségek ellenére az ország energiaellátása egyszer sem került veszélybe, illetve árrobbanás sem történt.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a Mol válasza mellett az Egyesült Államok május 22-i döntését is várják, illetve azt is elárulta, hogy bizonyos részvényesi szerződéseket övező vitás kérdésekben is előrelépés történt.
A Mol vezetése szerint a tárgyalások a tervek szerint zajlanak
Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója korábban már személyesen tárgyalt a szerb miniszterrel, és úgy tűnt, produktív beszélgetésen vannak túl, az ügyben előrelépés történt . Azóta a helyzet bonyolultabb lett, most pedig a belgrádi Üzleti Csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésének keretében hangzott el néhány aktualitás: „Jelenleg három szinten folytatunk tárgyalásokat: az orosz féllel, a szerb kormánnyal, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékes hatóságaival” − mondta Bacsa György, a Mol stratégiai tevékenységekért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, majd hangsúlyozta, hogy
hatalmas kihívás az OFAC szabályozásaival történő harmonizáció.
Az igazgató arról is beszélt, hogy az amerikai hatóságok várhatóan meghosszabbítják majd a hamarosan lejáró, az üzletrész felvásárlására vonatkozó engedélyt, ha azt látják, hogy a tárgyalásokon előrelépés történik.
Arra a kérdésre, hogy részben született-e már megállapodás, Bacsa nem kívánt reagálni.
Miért ennyire bonyolult a helyzet?
Az Egyesült Államok 2025 októberében szankciókat vetett ki a NIS-re az orosz többségi tulajdonrész miatt, ezért a vállalat vezetői a részvénycsomag eladása mellett döntöttek, mivel a további működés csak így biztosítható. A NIS többségi részvénycsomagját (56,15 százalék) jelenleg a Gazprom és leányvállalata, a Gazpromnyefty birtokolja, míg a fennmaradó értékpapírok
- 29,9 százalékban a szerb állam,
- 13,95 százalékban pedig kisrészvényesek és alkalmazottak
tulajdona.
Mivel az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala (OFAC) szankcionálta a vállalatot, ezért a tulajdonosváltáshoz az Egyesült Államok beleegyezése is szükséges. Az aktuálisan érvényes engedély május 22-ig él, ezért a Molnak nem maradt sok ideje lezárni a tranzakciót, különben újabb kérvényt kell benyújtania az OFAC-hoz.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett a NIS működéséhez is OFAC-engedélyre van szükség, ami június 16-ig érvényes, ezért a szerb kormányt is sürgeti az idő, mivel egy esetleges leállásnak beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményei lennének.
Dedovic szerint Szerbia jelenleg két nagyhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok közé szorult:
„Ezek a nagyhatalmak, elsősorban Amerika és Oroszország közötti kérdések.
Mi vétlenül két tűz közé kerültünk. A szerb kormány semmit nem tett, ami hozzájárult volna a szankciók bevezetéséhez, de a kezdetektől fogva azon dolgozunk, hogy megvédjük polgárainkat és gazdaságunkat a szankciók következményeitől.
Tavaly például száz napon át nem érkezett nyersolaj, mégis sikerült elkerülni a válságot. A kormány továbbra is a nemzeti érdekeket szem előtt tartva dolgozik a megoldáson” − mondta a miniszter.
Egy rejtélyes harmadik fél tenne keresztbe az üzletnek
A Mol egymilliárd eurós ajánlatát megduplázva tűnt fel a színen Ranko Mimovic szerb üzletember, aki kiütné a magyar olajvállalatot a nyeregből. A hír villámcsapásként érte a közvéleményt, de Mimovic nyilatkozatai alapján úgy tűnik, nem csupán a szükséges tőke áll rendelkezésére a tranzakció lebonyolításához, de mind az OFAC-kal, mind az orosz tulajdonossal kapcsolatban áll.
A hír megjelenése után röviddel szerkesztőségünk felkereste Mimovicot, akinek jogi képviselője arról számolt be, hogy az üzletember valóban ajánlatot tett az orosz tulajdonos részére, továbbá elárulta azt is, hogy az OFAC-nak is benyújtották a szükséges kérelmet, ám válasz akkor még nem érkezett. Az ügyben azóta változás állt be:
„Hat hónapja
intenzív kommunikációt folytatunk az OFAC-kal, és minden kérdésükre válaszoltunk. A visszajelzések pozitívak voltak, és megkaptuk a hivatal beleegyezését,
így a tárgyalások ezen szakaszát tulajdonképpen lezártuk”
− nyilatkozta Mimovic a BBC-nek, majd azt is elmondta, hogy a Mollal nem vette fel a kapcsolatot, mivel ennek nem látta szükségét.
Az üzletet Mimovic a KFT Senator Treasury G.T.7 Dva nevű cégén keresztül kívánja végrehajtani, a szükséges fedezet pedig állítása szerint 15 tonna arany formájában áll rendelkezésére.
Miután a hír napvilágot látott, Aleksandar Vucic szerb elnök cáfolta, hogy tudott volna az ügyről, Mimovic pedig azt állítja, hogy utólagosan felkereste az elnököt egyeztetés céljából.
