Az olaj nem tulipánhagyma - A szabad piacnak vége

Sarkadi Szabó Kornél szerint tisztázni kell, hogy a válság hétköznapi embereket is érintő része csak a jövő évben jelentkezik. A pénzügyi szakemberek számára a jelenlegi folyamatok intő jelek, a reálgazdaság számára az a kérdés, hogy mennyire esik vissza a termelés, ez pedig csak később derül ki – mondta el az Indexnek.

Az elemző szerint jelentősen átalakulhat a hitelezés rendszere, a mostaninál jóval korlátozottabb körülményekre lehet számítani. Mint mondta, az elmúlt években a lakossági betétekkel nem foglalkozó, kereskedelmi bankok hatalmas tőkeerővel rendelkező ügyfeleket gyűjtöttek össze. Ezek a cégek tőkeáttétellel, vagyis valódi befektetések nélkül próbáltak piaci pozíciókat szerezni, ebben pedig semmilyen szabályozás nem akadályozta meg őket.

Ennek eredményeképpen a tőkeáttételes szektorokban – jellemzően az olajpiacon – nem a kereslet-kínálat hanem a nyereség utáni vágy határozta meg az árakat. Ez a mechanizmus más eszközökre, például a nyugdíj alapokra is kiterjedt. Amikor az első nagy "lufi" kipukkadt a tulipán-üzlettel kapcsolatban, az nem volt hatással a globális piacra. Csakhogy – mint fogalmazott – az olaj nem tulipánhagyma.

Bár eddig minderre volt vevő, az Egyesült Államokban most ér véget egy mintegy huszonöt éve tartó hitelezési boom. Sarkadi Szabó szerint 2008 első felében nem azért drágult a látott mértékben az olaj, mert csökkent a kínálat, hanem azért, mert egyre több olyan szereplő lépett a piacra, aki a drágulásban volt érdekelt. Az árat a hitelből élő fogyasztók fizették. Az elemző szerint a jelenség a piramis átékra hasonlít és – azokhoz hasonlóan – a mostani válsággal is a legfelső szint járt jól, náluk halmozódik fel a most az amerikai gazdaságba pumpált tőke.

A jövőt illetően a közgazdász szerint arra kell számítani, hogy a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kap az adott feltételrendszerekből eredő következmények vizsgálata. Az állam szigorúbb szabályozóként viselkedik majd. Emellett bizonyos szegmensekben piaci szereplőként is meg fog jelenni az állam a korábbinál jóval nagyobb mértékben, ilyen lehet például a jelzáloghitelezés és jelzálog tevékenységek köre.

Ezután csak az vásárolhat majd olajat, akinek valóban megvan rá a pénze, a tőkeáttételes ügyletek kora lejárt. Még ha a változások nem is ilyen drasztikus módon jelentkeznek majd, Sarkadi Szabó szerint az irány biztosan ez lesz 2009-ben, a pénzügyi szférára drasztikus szabályozás vár.