A válság a világ összes országát érinti, kifejezetten a bővülő gazdasággal bíró országokat, mint Magyarország, ahol meglehetősen nagy a piac finanszírozási igénye – mondta Simor az interjúban.
Ám a jegybankelnök szerint csak idő kérdése, mikorra érnek be az USA és Európa által foganatosított intézkedések. Ami persze nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel várhatunk: egyrészről az előző két évnél még szigorúbb fiskális fegyelemmel fognak eljárni, másrészről a jegybank számos lépésével növelte a deviza-likviditást, valamint az államkötvények piacát.
Magyarország gyakran került már pénzügyi válságba - mondta Simor. „De ez egy olyan ország, mely mindig törlesztette adósságait.” A magyar piacok már túléltek olyan válságokat, mint 1956, 1981, vagy a 90-es évek eleje; „mindhárom rosszabb volt, mint a jelenlegi.”
Simor a magyar pénzpiac biztonságával kapcsolatban kiemelte: a legtöbb magyar bank nagy európai pénzintézetek tulajdonában van, amelyek elkerülték az európai társaik mértéktelenségét, valamint védettek az eddig foganatosított európai intézkedések által. (Külön megemlítette az elmúlt pénteki találkozót, amelyen a legnagyobb hét kereskedelmi bank tekintette át a pénzügyi válság magyarországi hatásait.) Ezek a bankok nem Magyarországot védik – ezek önnön bankjukat és piacukat óvják.
A 100 legnagyobb magyar vállalatból 75 külföldi anyacég leánya – az ország rövid lejáratú hiteleinek 40 százaléka ilyen anyavállalatok felé való tartozás.
Az Izlanddal kapcsolatos pletykákat a Nemzeti Bank vezére ismét cáfolta. Szerinte Magyarországot azért szemelte ki kockázatosnak a világpiac, mert még emlékszik a 2001 és 2006 között követett felelőtlen fiskális politikára és, mert nagy az ország eladósodottsága. Utóbbiról azonban kijelentette: Magyarország külföldi adóssága különbözik más országok államadósságától, hiszen nálunk annak kétharmada a privátszektorból származik.
A piac tele van irracionális cselekvésekkel és rosszindulatú pletykákkal. „Azt beszélik, hogy a magyar bankoknak annyi kihelyezettségük van, mint az izlandiaknak – kérem, ez egy vicc!”, mondta Simor. Érvelésében rámutatott: hiába vagyunk a fenntarthatóság útján, a piacok irracionalitása miatt támogatásra van szükségünk – hiszen nem vagyunk akkora ország, mint Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok, mely saját magát is meg tudja védeni. „A mai világban pszichológusnak kell lenni, hogy megértsük a piacokat” – mondta a jegybankelnök.
Ebben a helyzetben hívták fel az IMF-et és az EU-t – az európai központi bank esetén Simor személyesen hívta fel Trichet elnököt. „Ő ismeri Magyarországot. Megvizsgálták kérésünket, és jogosnak találták.”
Ha a jelen helyzetben választanom kell, duplán bebiztosítom magam – mondta. Simor nem tudja, más ország miért nem folyamodott e lépéshez. Kijelentette: nem fog elkezdeni számolgatni, mert a piacok sem kezdenek el számolgatni. „A piacok jelenleg teljesen irracionálisak, így – hogy magunkat védjük – nekünk is hasonlóképp irracionálisnak kell lennünk saját magunk védelmében.”
„Nincs szükségünk az EKB pénzére” – jelentette ki az elnök. „Ez a lehetőség egy amolyan utolsó mentsvár – de hiszen miért lenne szükség magára a jegybankra is a devizalikviditás biztosítására, ha piacunkon Európa legnagyobb bankjai vannak jelen?”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.