Nem változott az alapkamat

A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság idén jelentős visszaesésen megy keresztül - áll a Nemzeti Bank honlapján publikált indoklásukban . Az infláció az indirekt adó változtatások miatt rövidtávon jelentősen megemelkedik, azonban a monetáris politika számára releváns horizonton a cél alatt alakulhat.

A közelmúltban napvilágot látott adatok azt mutatják, hogy 2009 első negyedévében valamennyi piaci termelő ágazat hozzáadott értéke mérséklődött. A kibocsátás csökkenésében az exportszektor teljesítményének visszaesése mellett a belföldi komponens is jelentős szerepet játszik. A hitelezési kondíciók szigorodása, valamint a munkapiacon végbemenő bér- és létszám-alkalmazkodás miatt a háztartások csökkentik fogyasztási kiadásaikat, ami hozzájárul a külső finanszírozási igény mérséklődéséhez.

Mindemellett a magyar gazdaság továbbra is kedvezőtlen külső keresleti feltételekkel szembesül. Bár a felvevőpiacok egyes bizalmi indexei a várakozások javulását jelzik, továbbra sem számíthatunk az európai konjunktúra gyors beindulására. Ezzel összhangban érdemi fellendülés a magyar gazdaságban csak 2011-ben várható.

Az infláció az elmúlt két hónapban – jórészt egyedi hatásoknak tulajdoníthatóan – meghaladta 3 százalékos célt, és az év második felétől az indirekt adó változtatások miatt jelentősen tovább emelkedik. Az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam eddig csak részben gyűrűzött be a hazai árakba, ennek további hatását azonban a kereslet visszaesése tompíthatja. Az infláció összességében – a tartósan visszafogott belföldi kereslet miatt – a monetáris politika számára releváns időhorizonton a cél alatt alakulhat.

A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet európai régió kockázati megítélésének tavasszal megfigyelt javulásában az elmúlt hónapban nem következett be érdemi fordulat. Az ország külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága, valamint a nemzetközi és hazai pénzügyi piacokon továbbra is mutatkozó feszültségek azonban óvatosságot indokolnak a monetáris politikában.

A reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi piaci folyamatokat mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az alapkamat csökkentésére a kockázati megítélés javulásának fennmaradása esetén kerülhet sor.

A Tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette; a január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.

Az év végére az elemzői konszenzus szerint 8,5 százalékos lehet az alapkamat, amely jövő év végére 6,9 százalékra csökkenhet.