Egyre több ügyfél csúszásban

Tartozások. Több mint 1,75 millió hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn 2009 végén valamilyen fizetési késedelem, amely – darabszám alapján – közelíti a 30 százalékos arányt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most publikált adataiból. Az arányon kívül a növekedési tendencia is figyelemre méltó: a késedelmes hitelek száma egyetlen év alatt majdnem pontosan egyharmadával emelkedett.

A lakossági ügyfeleknél – derül ki az adatokból – nagyjából a teljes banki portfólióval megegyező az arány, már ami a késedelmes hitelek arányát illeti, hiszen súlyuk itt is harminc százalék környékén alakul. A jelzáloghiteleiket viszont még mindig fegyelmezettebben törlesztik a lakossági ügyfelek: itt „csak” 17,8 százalékot ér el azoknak a szerződéseknek az aránya, ahol valamekkora mértékben elmaradt a törlesztési ütemtől az adós.

A korántsem egységes nemzetközi gyakorlat által a leggyakrabban nem teljesítőként definiált kilencven napon túli késedelem december végén 755,5 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn, ez a szeptemberi adatokhoz képest szintén figyelemre méltó, 9,5 százalékos növekedésnek felel meg. (Ennek 93 százaléka, több mint 700 ezer szerződés a lakossági hitelezéshez köthető.)

Az állományi adatokat vizsgálva – derül ki a felügyeleti összesítésből – szintén nem túl szívderítő a kép. A banki hitelállomány egészét tekintve a lejárt tartozások aránya egy év alatt megkétszereződött, a 2008. év végi 2,5-ről 5 százalékra emelkedett. A lakossági hiteleknél is hasonló trend figyelhető meg: a lejárt tartozás aránya egy év alatt 1,8-ről 3,8 százalékra nőtt. (Az összes lejárt hiteltartozás abszolút mértéke 2009 végén 971,5 milliárd forintot tett ki.)

A kilencven napon túli fizetési késedelem által érintett állomány aránya a teljes hitelállományon belül az év első felében 2,8-ről 4,8 százalékra, majd a második fél évben, láthatóan lassuló ütemben, 5,9 százalékra emelkedett. A lakossági hiteleknél viszont nem ilyen kedvező a kép: a 2008. év végi 3,2-ről decemberre kereken 7 százalékra emelkedett az arány. (Még komolyabb a helyzet a kis- és középvállalkozói ügyfeleknél: náluk az év végére majdnem 10 százalékra duzzadt a kilencven napon túli csúszásban lévő kölcsönök aránya.)

A PSZÁF szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a fizetési késedelmek, illetve súlyos késedelmek mindeddig jóval nagyobb gyakorisággal jöttek létre az átlagosnál kisebb összegű hitelek körében, illetve tavaly a fennálló késedelmek átlagos súlyossága érdemi mértékben fokozódott. A fizetési késedelem által érintett összes állomány az év első felében gyorsan nőtt, a második fél évben viszont gyakorlatilag stagnált.

Az összesítés kitér az átsrukturált hitelek alakulására is. Eszerint a felügyeletnek jelentő bankok december végén 61 ezer átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, amelynek 96,2 százaléka volt lakossági hitel. Az átütemezett állomány 371 milliárd forintot tett ki, ennek 52 százalékát a lakossági, közel harmadát pedig a kkv-kör hitelei adták. Figyelemre méltó, hogy tavaly az átütemezett hitelszerződések darabszáma két és félszeresére, az átütemezett állomány pedig több mint duplájára növekedett. BM

A harmadik negyedév végén a minősítési kötelezettség alá tartozó portfólió 90,45 százaléka volt problémamentes, 4,35 százaléka külön figyelendő, 5,2 százalékot pedig a problémás minősítésű elemek képviseltek. Ez utóbbiak harmada kapott banki szempontból menthetetlen, „rossz” besorolást.

A harmadik negyedév végén a minősítési kötelezettség alá tartozó portfólió 90,45 százaléka volt problémamentes, 4,35 százaléka külön figyelendő, 5,2 százalékot pedig a problémás minősítésű elemek képviseltek. Ez utóbbiak harmada kapott banki szempontból menthetetlen, „rossz” besorolást.-->