Gondban a pénzügyi vállalkozások - Sokan ki is vonulnak

2009-ben – mutat rá a felügyelet - az átlagos üzleti teljesítményű pénzügyi vállalkozás érdemben veszteséges volt, amit az is magyaráz, hogy a pénzügyi vállalkozások tevékenysége elsősorban a jelenleg szélsőségesen gyenge helyzetű ingatlan- és gépjárműszektorhoz kapcsolódik.

A pénzügyi (bank-) csoportokhoz tartozó, eszközállomány szerint túlnyomó súlyú szolgáltatóknál a negatív eredmény természetesen „csak” a csoport jövedelmezőségét csökkenti, illetve az újratőkésítés terhe is a csoportra hárul. A független vállalkozásoknál viszont a veszélyeztetettség ennél elvileg jóval nagyobb, mert kérdéses, hogy a negatív jövedelmezőségű, tőkehiányos szolgáltatók mekkora hányada lesz képes a közeljövőben új tőkét, illetve finanszírozást szerezni.

A PSZÁF szerint a cégek helyzetét súlyosbítja, hogy a pénzügyi vállalkozások által elfoglalt tevékenységi szegmensben a jövedelmezőség gyors és érdemi mértékű fellendülése egyelőre kevéssé valószínű, egyebek között azért is, mert a kiskereskedelmi ügyfelek hitelezhetőségével kapcsolatos, 2010. márciusi hatályú szigorítások a devizafinanszírozásra és a biztosítékkal fedezett hitelekre szakosodott pénzügyi vállalkozási alszektort különösen jelentős mértékben sújthatják.

A kockázatokat enyhíti viszont, hogy az erősen veszteséges gazdálkodás főként a pénzügyi csoporthoz tartozó vállalkozások körére jellemző, a független szolgáltatók pedig összességükben nyereségesen működtek, illetve hogy nagyarányú veszteség főként a lízingtevékenységhez kötődő értékvesztés miatt alakult ki, ahol jelentős egyszeri hatások is felfedezhetők.

Figyelemre méltó viszont, hogy a pénzügyi vállalkozások 2009-ben átlagosan - 8,0 százalékos sajáttőke-arányos eredményt értek el. A veszteség hatására az év második felében öt vállalkozás szüntette be tevékenységét: két szolgáltató beolvadással szűnt meg, további kettőnek a felügyeleti hatóság

Az említetteken túlmenően kilenc olyan vállalkozás működik, amelyeknek a követelésállománya az év során több mint 70 százalékkal csökkent: az utóbbiakkal kapcsolatban pedig várható, hogy a közeljövőben vagy megszűnnek, vagy tevékenységüket ideiglenesen felfüggesztik. 2009. második felében mindazonáltal öt új vállalkozás is alakult, bár ez mindössze fele a korábbi hasonló időszak alapítási ütemének.

A szektor helyzetének alapvetően nem tett jót, hogy a pénzügyi vállalkozások a többi hitelpiaci szereplőnél jellemzően nagyobb kockázatot vállalnak, magasabb hozam reményében. A válságot megelőző időszakban a magasabb jövedelmezőségre vonatkozó várakozások rendszerint teljesültek is, hiszen 2001-2008 között a vállalkozások évi átlagban 24 százalékos átlagos tőkejövedelmezőséget értek el, a bankrendszer 19 százalékos évi átlagával szemben. Az üzleti teljesítmény romlása pedig egyértelműen az értékvesztési kiadások növekedéséhez kapcsolható: a folyó évet terhelő hitelezési veszteségek 2008-ban 44 milliárd forintot tettek ki, 2009-ben viszont összegük 115 milliárdra ugrott. A késedelmi statisztika is a portfólió jelentős romlását mutatja: a késedelmes állomány 309 milliárd forintról 475 milliárdra emelkedett, ezen belül a nem-teljesítőnek számító, 90-napos késedelemmel érintett állomány pedig 141 milliárdról 295 milliárd forintra.
A késedelmes követelések aránya 10,6-ról 18,2 százalékra nőtt, a 90 napon túli elmaradásban lévő állomány aránya pedig 4,8-ról 11,3 százalékra emelkedett. A legnagyobb romlás a lízingügyleteknél következett be, ahol a 90-napon túli késedelmű állomány aránya 3-ról 10 százalékra bővült.

A PSZÁF szerint pedig a rövid távú kilátások sem túl kedvezőek a szektor számára, már ami a portfólió minőségének alakulását illeti. A jövedelmek 2008-2009. évi általános csökkenése, a munkanélküliség növekedése, a költségvetési politika és a banki hitelfeltételek szigorodása, valamint a finanszírozott eszközpiacok, ezen belül az ingatlan- és a gépjárműpiac gyenge üzletmenete mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleknél erősen hátrányosan érintette az ügyfelek fizetőképességét. Tekintettel arra, hogy e feltételek alakulásában 2010-ben jelentősebb pozitív változás nem  várható, egyelőre a fizetési késedelmek további halmozódása valószínű – vélik a felügyeletnél. A kereslet alakulását illetően sem túl biztató a kép: bár ezen a téren a tavalyihoz hasonló mértékű visszaesésre már nem kell számítani, érdemi javulás csak 2011-ben várható.