Az idei első fél évben mindössze 395 millió forintot szántak az öngondoskodás e formájára az emberek annak ellenére, hogy az öngondoskodás és a nyugdíj kérdése a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos történések miatt jóformán minden kutatás szerint egyre több mindenkit aggaszt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai valamivel szebb számokat mutatnak, az ottani statisztikák szerint tavaly 4,3 milliárd forint került járadékbiztosításokba, de ez is csak az életbiztosítási piac 1,1 százalékának felel meg. A biztosítók szerint idehaza még kicsi az igény az ilyesmire, vannak olyan piaci szereplők, amelyek be sem léptek még erre a piacra. A CIG Pannónia sem rendelkezik például jelenleg járadéktermékkel, bár középtávon tervezi a bevezetését, mivel úgy vélik, azoknak, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, előbb-utóbb szükségük lesz ilyen szolgáltatásra.
A többi biztosítónál kétféle megoldást kínálnak az ilyen szolgáltatásra vágyóknak. Vagy befizetnek egy nagyobb összeget, és abból kaphatnak meghatározott időn át járadékot, vagy pedig a hosszabb időn át megtakarított életbiztosításukat vehetik fel egyösszegű teljesítés helyett több éven át részletekben járadékformában. Aki garantált időtávra kér járadékot a biztosítójától, annak – ha korábban elhalálozik – az örökösei is kapják majd a kifizetéseket, amíg le nem jár a szerződés. Aki életjáradékot választ, az haláláig kapja a biztosítótól a szerződésben szereplő jövedelemkiegészítést, akkor is, ha olyan szép kort ér meg, hogy időközben elfogy az ennek alapjául szolgáló tőke.
Nyugdíjat kiegészítő járadékot az önkéntes nyugdíjpénztárak is kínálnak, de náluk sem népszerű ez a kifizetési mód. Ezeknél az intézményeknél azonban csak banktechnikai járadékot kérhet a kliens, vagyis olyat, amely a megtakarított összeg kimerüléséig tart, élethosszig tartó járadékot a kasszák nem tudnak fizetni. A PSZÁF statisztikái szerint a kifizetések kevesebb mint egy százalékát kérik ebben a formában a nyugdíjpénztári tagok.
Kötvény formában is kapható járadék. Az OTP Banknál jegyezhető úgynevezett járadékkötvény hasonlóan működik az egyszeri díjfizetésű járadékbiztosításokhoz. A hitelintézetnél jegyezhető öt éves futamidejű járadékkötvény éves bruttó hozama 6,5 százalék, és a bank a kötvény megvásárlóinak havi rendszerességgel fizeti ki a kamatokat és a tőkét úgy, hogy a futamidő végére az utolsó járadékfizetéssel egyidejűleg a teljes tőke is elfogyjon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.