Újra ütik a forintot

A reggeli 292,5 forintos árfolyamról délelőtt 294 fölé emelkedett az euró/forint kurzus. A forint esésében szerepet játszott, hogy a japán jegybank kisebb kiábrándulást okozott. „A várakozásoknak megfelelően a japán jegybank 2 százalékra emelte az inflációs célt, valamit nyíltvégű eszközvásárlási programot jelentette be. Ugyanakkor csalódást okozott, hogy az inflációs cél eléréséhez nem rendeltek időpontot, míg a 13 ezer milliárd jen (145 milliárd dollár) értékű havi eszközvásárlás csak 2014 januárban lép életbe, amikor a jelenlegi program kifut” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Már az 1 százalékos (inflációs) cél is optimistának tűnt ahhoz képest, hogy például tavaly novemberhez képest 0,2 százalékkal csökkent az árszínvonal” – vélik az Erste elemzői. Az eszközvásárlás nagyon hasonló az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi lazításának harmadik köréhez, azonban „mérete még az amerikai jegybank programját is felülmúlja havi 13 ezer milliárd jenes keretösszegével, ami átszámítva csaknem 145 milliárd dollár”. „A nagyméretű csomag bejelentésének ellenére nem volt felhőtlen a fogadtatása, ugyanis a piac arra számított, hogy az eszközvásárlási program már korábban elindul” – teszik hozzá.

Itthon sincs minden rendben

A Goldman Sachs hétfő este ismertetett elemzésében felfelé módosították az euró forintárfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, tekintettel az erőteljes negatív forintpiaci reakcióra, valamint arra a kockázatra, hogy az MNB "nem konvencionális eszközökkel" juttat pótlólagos likviditást a magyar gazdaságba.

A ház ennek alapján háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot vár az eddig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett.

A Bundesbanknak sem tetszik, hogy az MNB új eszközöket alkalmazhat. Jens Weidmann, a német jegybank elnöke beszédében kifejtette, hogy aggasztó folyamatok figyelhetők meg "például Magyarországon és Japánban". A távol-keleti országban az új kormány erőteljesen beavatkozik a jegybank ügyeibe, az eddiginél is agresszívabb pénzpolitikát követel és a jegybanki autonómia megszüntetésével fenyeget.

A Goldman szerint a december vége és január közepe között bekövetkezett forintgyengülés elsődleges hajtóereje az MNB élén esedékes váltással kapcsolatos növekvő piaci aggodalom volt, valamint azok a nyilatkozatok, amelyek nagyobb kormányzati toleranciára utaltak a gyengébb forinttal kapcsolatban. Ez utóbbi nyilatkozatok a magyar kormány gazdaságpolitikai preferenciáinak bizonyos mértékű eltolódását jelezték, a kormány ugyanis - bár hivatali idejének elején már tett kijelentéseket a gyengébb forint előnyeiről - eddig maga is elismerte a forint árfolyam-stabilitásának szükségességét.

Romlik a hangulat világszerte

A japán vezető tőzsdeindex negatív tartománynak zárt a stimulus bejelentése után. Az európai vezető tőzsdeindexek 1 százalék körüli esést mutatnak délelőtt – ami tükrözi a kockázatkerülést –, és a Budapesti Értéktőzsde indexe is gyengül. A BUX közel 1,7 százalékkal esett délelőtt. Az OTP húzza lefelé leginkább az indexet: a bankrészvény 2,7 százalékos gyengülést mutat, és 4567 forinton áll a részvény.