Nagy csapás érte az OMV-t, amiből a Mol profitálhat

Az OMV a kitermelésének 10 százalékát adó Líbiában június vége óta kénytelen szüneteltetni a termelését, és ha a politikai bizonytalanságból fakadó helyzet hamarosan nem rendeződik, az mély sebet ejthet az idei eredményen és ennél fogva az árfolyam alakulásán is. Mivel az OMV az európai olajszektor legjobban teljesítő részvénye volt idén, a kitermelési fronton mutatkozó problémák miatt pozíciózárások indulhatnak a papír piacán.

A nagyobb szereplők átcsoportosításának egyik haszonélvezője lehet a Mol – véli Sándor Dávid, a KBC szenior elemzője. Mivel az olajszektor súlya az intézményi portfóliókban mostanra alacsony szintre süllyedhetett (a nagy lemaradásból kiindulva), a befektetők a kitettség megtartására törekedve az OMV-t a legközelebbi régiós szektortárs, Mol részvényeire cserélhetik, látva az olaj árfolyamának gyors emelkedését.

A Mol tekintetében közel vannak ugyanakkor az első ellenállások, a 17450 forintos magasságban ugyanis a korábbi lokális csúcs és a 200 napos mozgóátlag is megállót jelenthet. Sándor Dávid kiemelte, hogy korábban ezeken a szinteken többször is könnyedén áthaladt az árfolyam, vagyis nem tűnnek igazán erős ellenállásoknak.

Az OMV P/E alapú értékeltsége felzárkózott a Moléhoz, amire az utóbbi négy évben korábban csak kétszer volt példa. A hasonló megfigyeléseket követően a Mol árfolyama emelkedő pályára állt, ami talán most is segítheti a Mol piaca felé orientálni a befektetőket.
 
A KBC elemzője szerint jelentős kutatás-termelési kitettséggel bír a Mol, vagyis az olaj árfolyamának elmúlt napokban látott emelkedése kedvez neki. Az olajár emelkedését az OMV most sokkal kevésbé érezheti meg, mint a kitermelés kieséssel nem érintett Mol (bár Szíriában nem termel a vállalat, ez már egy hónapok óta fennálló jelenség, ami rég beépült a MOL árfolyamába).

Az olajár emelkedését az egyiptomi feszültségek hajtják, viszont a helyzet esetleges rendeződésével sem feltétlenül esne vissza a Brent a 100 dolláros szintekre. A második negyedéves finomítói leállások kedvezőtlen szezonhatása ugyanis már nem érvényesül, ráadásul az egyiptomi események ismét ráirányíthatják a figyelmet az olajkitermelést körüllengő kockázatokra (amikből már nem sokat árazott a piac a mélypontokon). Tartósabban 110 dollár fölé emelkedő olajár a Mol árfolyamának is lendületet adna, véli Sándor Dávid.

Az egyiptomi feszültségek viszont közvetett módon kedvezőtlenül hatnak a vállalatra. Az egyik nagytulajdonos, a Dana Gas ugyanis ismét a kintlevőségek növekedésével szembesülhet, ami akár a tulajdonában megmaradt 1,4 százalékos MOL csomag értékesítését is szükségessé teheti. Egyelőre viszont a Dana Gas tőzsdei árfolyama stabilan tartja magát, ami nem utal ismételt likviditási félelmek kibontakozására.
Idén elindul viszont a - MOL kisebbségi tulajdonában levő - kurdisztáni Shaikan blokk kereskedelmi olajkitermelése, ami bár egyelőre nem járul majd hozzá érdemben a MOL számaihoz (a csúcstermelésre még három évet várni kell), arra mégis elég lehet, hogy a piaci szereplők a kockázatok csökkenésével elkezdjenek nagyobb értéket rendelni az itteni eszközökhöz – hívja fel a figyelmet a KBC elemzője.

Szerinte ilyen tekintetben pozitív üzenettel bír az is, hogy az iraki és kurdisztáni felek hajlandóak ismét asztalhoz ülni az olajtörvény kidolgozása kapcsán (persze már korábban is sok ilyenre volt példa kézzelfogható eredmény nélkül), vagy hogy a régióban egyre több jelentős olajcég kezd tevékenykedni.

Sándor Dávid szerint elképzelhető ugyanakkor, hogy a nagy intézmények egy csomagban kezelik a Mol és OMV részvényeit, és ha az egyiket eladják, akkor azzal együtt a másik is hasonló sorsra jut. „Egyáltalán nem biztos tehát, hogy az OMV eladásából származó pénzt a Mol piacán költik el a nagy alapok, látva például az EBITDA várakozások idei lemorzsolódását” – tette hozzá.

A szélesebb értelemben vett európai olajszektorban bőven találhatunk olyan részvényt, ami a Molnál kedvezőbb értékeltségi és növekedési paraméterek mellett vásárolható meg.

Sok nagy szereplő a Molra továbbra sem kitermelési fókuszú cégként tekint, vagyis az olajár emelkedését más befektetési célpontokon keresztül kereskedik.

A gyenge finomítói környezet sem kedvez a Molnak – sorolja Sándor Dávid. Bár az ural crack spreadek a második negyedévben nem szűkültek érdemben, a Brent és Ural olajár különbözetének eltűnése rosszul érinti a Molt. Kiemelte, hogy „a Mol működési eredményéből a meghatározó szeletet (75 százalékos részt) a kutatás-termelés divízió, nem pedig a finomítás hasítja ki”.

Arra is felhívta a figyelmet az elemző, hogy a kormány júniusban újabb vállalati adóterheket rótt ki, a bányajáradék emelése a Molt is negatívan érinti. „A lépésnek nem is elsősorban az eredményre gyakorolt hatása miatt van jelentősége (hiszen az elhanyagolható), sokkal inkább számít a befektetőknek küldött negatív üzenet, ami rontja a magyar eszközök kockázati megítélését” – írta a KBC szakértője.

Világgazdaság Online-->