A bankok elküldték az adósságok mértékét

A bankoknak január 15-én 12 óráig kellett elküldeniük az önkormányzatoknak és a Magyar Államkincstárnak az adósságállományra vonatkozó adatokat, melyeket az önkormányzatok ellenőriznek – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adatok jóváhagyása esetén az azok hitelességét alátámasztó nyilatkozattal és az általuk kitöltendő adatokkal bővítve január 16-án 16 óráig kellett eljuttatni a dokumentumokat a Kincstárnak. Az NGM tájékoztatása szerint ezt követően a Kincstár január 20-án 12 óráig ellenőrzi a beérkezett adatszolgáltatásokat és szükség esetén azonnali hiánypótlást rendel el. Az ellenőrzött adatokat a Kincstár január 20-án továbbítja az Államadóság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium részére.

Az ügyletek átvállalásáról szóló háromoldalú megállapodásokat az ÁKK Zrt. február 28-áig írja alá az érintett pénzügyi intézményekkel és önkormányzatokkal. A Kincstár szintén február 28-áig folyósítja a kis összegű (200 millió forint alatti) adósságelemekhez kapcsolódó törlesztési célú támogatást a hitelezők számlájára. Az átvállalással érintett adósságelemekhez kapcsolódó (óvadéki) betét befizetési kötelezettségüket az önkormányzatok február 28-áig teljesítik. Az állam az önkormányzati (először a megyei, majd a települési) adósságkonszolidáció negyedik körében 278 ötezer főnél népesebb településnél fennmaradt mintegy 430 milliárdos (főként fejlesztési és működési hitelekből álló) tartozást fizeti ki a bankoknak. A korábbi átvállalásokkal együtt összesen mintegy 1304 milliárdot konszolidál az állam. A szállító tartozásokat nem fizetik ki, ennek mértéke mintegy 8-10 milliárd lehet.

A menetrendről az NGM, a Belügyminisztérium, a Kincstár, az ÁKK Zrt. és a Bankszövetség képviselői közt január 6-án volt egyeztetés. Ezután útmutatót küldtek az önkormányzatok, a bankok és a Kincstár megyei igazgatóságai részére a technikai részletekről.

Az önkormányzatok március 17-éig számolnak el a kapott törlesztési célú támogatással. Amennyiben az önkormányzat több támogatást kapott, mint amennyi megillette, úgy a különbözetet március 31-éig visszautalja az állam számára. Amennyiben a kapott támogatás kevesebb az önkormányzatot megillető összegtől, úgy a különbözetet március 31-ig az állam kiutalja az önkormányzat részére.

A Kincstár december 31-éig ellenőrizheti, hogy az önkormányzatok nem részesültek-e adósságrendezésben olyan ügyletük kapcsán, melyre az adósságkonszolidáció nem terjed ki. Téves besorolás esetén az érintett önkormányzatot a jogosulatlanul igénybe vett konszolidáció kamatokkal növelt visszafizetésére kötelezi. Az ÁKK Zrt. december 31-éig pénzügyi szempontból megvizsgálja az átvállalt adósságelemeket és eltérés esetén
elszámol az ügyletben érintett hitelezővel.

December óta a kormány tagjai járják az érintett településeket ahol közlik az átvállalások mértékét. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tegnap Mosonmagyaróváron közölte: az állam az újabb 1,2 milliárdos átvállalással összesen 3,2 milliárdos tehertől szabadítja meg az önkormányzatot.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára csütörtökön, Békéscsabán bejelentette: a várostól több mint 11 milliárdos adósságot vállaltak át, ebből az idén 5 milliárdot. Szeged az idén 14 milliárd (összesen 28 milliárd) forint tartozás alól mentesül, Csongrád megye elepülései összesen további 16 milliárdtól. Nyíregyháza a fennmaradó 6,53 milliárdtól (összesen 18,67 milliárdtól) szabadul meg, Nagykanizsa 2 milliárdtól (összesen 7 milliárdtól), Dunaújváros 5,84 milliárdtól (összesen közel 17 milliárdtól), Szekszárd 2,3 milliárdtól (összesen 5,8 milliárdtól), Baja 3,2 milliárdtól (összesen 8 milliárdtól).

Közölték, hogy a két évi adósságrendezési eljárás alatt álló Abádszalóknak (Jász-Nagykun-Szolnok megye) sikerült megegyeznie valamennyi hitelezőjével (köztük mintegy 40 beszállítóval) a 600 millió forintos tartozás visszafizetéséről.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt hangoztatta, hogy az állami átvállalással az államháztartásnak gazdaságosabbá válik az önkormányzati adósságok megfizetése. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke lapunknak az nyilatkozta, hogy az adósság együttes kezelése  gazdaságosabb lehet, mert kevesebb lesz a kezelési költség, vagy a rendtartási jutalék. Schmidt Jenő szerint a bankoknak az is kedvezőbb, hogy a tartozásokat egy helyről fizetik ki, s nem több száz településről. Az állami biztosabb kifizetőnek bizonyul, s felszabadulhat egy csomó jelzálog is, így az önkormányzatok a vagyonukkal sokkal könnyebben fognak rendelkezni. Schmidt hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció 8-10 évig évente mintegy 100 milliárdos kiadást jelent majd a központi büdzsének.

„Még nem döntöttek arról, milyen formában kapja majd meg kompenzációját (alapvetően fejlesztési célú forrásokat), az a 1167 település, amely nem vett részt az adósságkonszolidációban” – jelentette ki a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Tállai András közölte: 2014-től négy éven át évi 10 milliárdot különítenek el „kárpótlásként" a korábban jól gazdálkodó, el nem adósodott önkormányzatok számára a költségvetésben. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak, de szükség van újabb fejlesztésekre is. Az új rendszer nem zárja ki az újabb hitelfelvételeket, ehhez kormányengedély szükséges. 2014-től a korábbi „önhiki” (önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása) helyett bevezetik a „mükit", az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló hasonló támogatást. Erre a célra idén 38,6 milliárdot különítettek el. Tállai azt is közölte, hogy több forrásra van szükség a jövőben az önkormányzati szférának, s finomítani fogják a feladatfinanszírozási rendszert.