Megbízhatóak csődben? A magyarok alkalmazzák leginkább a halasztott fizetést

„A globális pénzügyi válság idején és az azt követő években számos cég szembesült azzal, hogy a korábban megbízható partnerei is fizetési késedelembe estek, vagy rosszabb esetben csődbe mentek, megszűntek” – mondta a Világgazdaságnak Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének országigazgatója. Szerinte a cégek óvatosabbak lettek, jobban megválogatták vevőiket, több hitelbiztosítást kötöttek, limitmegállapításokat és céginformációt vásároltak, illetve hatékonyabb követeléskezelési módszereket alkalmaztak. Ez a jelenség Magyarországot mostanában érte el. Míg a 2013-ban a visegrádi országok közül a magyar vállalkozások alkalmazták leginkább a halasztott fizetés módszerét, addig a 2014-es felmérés alapján a 49,2 százalékos magyar adat messze elmarad Csehország 65,8 százalékos, és Szlovákia illetve 53,4 százalékos arányától, egyedül a lengyel vállalkozások nevezhetőek óvatosabbnak a maguk 42,5 százalékos halasztott fizetési rátájával. „Az elmúlt években a magyar cégek rekord magas arányban alkalmaztak a halasztott fizetés módszerét a régióban, azaz egymást hitelezték, idén azonban a magyar adat a legalacsonyabb a régióban a halasztott fizetések területén” – mondta el Vanek Balázs. A halasztott fizetésű számlák esetében a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban, 25,4 százalék. Ezzel szemben az átlag Kelet-Európában 31,9 százalék, Nyugat-Európában pedig 37,6 százalék.

Pozitívak a tapasztalatok a követeléskezelés területén is, hiszen ma már a magyar cégek 63,2 százaléka alkalmaz valamilyen követeléskezelést, igaz háromnegyedüknél a fizetési felszólítás az elsődleges eszköz. Pedig a hatékony követeléskezelés nagyon fontos a cég szempontjából, hiszen jelentős kintlévőségek esetén romlanak a cég a pénzügyi mutatói (például cash-flow), ez negatívan hat a cég pillanatnyi értékére és hátráltatja a fejlesztéseket. „Mindez nehezíti a mindennapi működést, körbetartozási láncot okozhat, amely dominóeffektust idézhet elő, ami az építőiparban be is következett” – magyarázta az Atradius országigazgatója.

Minél hosszabb idejű a nemfizetés, annál nehezebb behajtani a tartozást. A 90 napon túli követelések értékének 41 százaléka behajthatatlan Magyarországon, de Nyugat-Európában is 35 százalék az arány. Vanek szerint a jelenlegi csődtörvény sem hozta meg a kívánt hatást, átstrukturálások helyett inkább vagyonkimentéseket látni.

Míg korábban a devizahitel felvétele számíthatott végzetes döntésnek egyes vállalatokra nézve, most az ukrán válság jelent nagy kockázatot. Vanek Balázs szerint a régiós országkockázat a magyar cégekre nézve, illetve az ukrán üzleti partnerekkel rendelkező vállalkozások esetén közvetlen problémaként is jelentkezhet.

A nagyok lassan fizetnek

A visegrádi négyek vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló Atradius-tanulmány szerint a vevőknek biztosított halasztott fizetés átlagos időtartama nem változott érdemben itthon: idén 30,8, míg tavaly 30,4 nap volt. Ez összhangban áll a kelet-európai válaszadók által megjelölt átlagos időtartammal (29,6 nap), és némileg alacsonyabb csak, mint a nyugat-európai átlag (33,7 nap). A magyar feldolgozóipar biztosítja a leghosszabb fizetési határidőket a vevőik számára (átlagosan 32 napot), míg a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, disztribúciós szektorban a legrövidebbeket (29 nap). Emellett a nagyvállalatok nyújtják a leghosszabb fizetési határidőket vevőiknek (átlagosan 38,2 nap), míg a kisvállalkozások a legrövidebbeket (átlagosan 28,2 nap).