Miközben a kormány attól tartva, hogy a magánnyugdíjpénztárak felélik a tagok vagyonát, annak „megvédésén” fáradozik, a jegybank friss adatai azt mutatják, nem fogy, sőt folyamatosan gyarapszik a pénztártagok egyenlege. Szeptember végére 205 milliárd forintra hízott az a vagyon, amelyet a megmaradt négy magánnyugdíj-pénztárak kezelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A kasszák taglétszáma a harmadik negyedév végén 61523 volt, vagyis egy átlagos pénztártagnak 3,34 millió forint volt az egyéni számláján.
A számlaegyenlegek azóta, hogy 2011 májusában államosították a pénztári vagyon oroszlánrészét, folyamatosan nőnek. Egy átlagos pénztártag egyenlege az államosítás idején alig érte el az egymillió forintot, ez 2011 második felében a megmaradt mintegy 100 ezer ügyfélnél már 2,4 millió forintra emelkedett. Az idei évet már 3,1 millió forintos átlagos egyenleggel kezdték a tagok, akiknek a számlaegyenlege kilenc hónap alatt átlagosan 244 ezer forinttal nőtt.
Ez nagyobb részben a portfóliókezelőknek köszönhető. A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseiken az idén 14,9 milliárd forintos hozamot értek el, ez kilenc hónap leforgása alatt 7,7 százalékos hozamot jelent, évesítve pedig 10,4 százalék körül van a portfóliók átlagos teljesítménye. A tagdíjbevételek a hozamoknál lényegesen kisebb részben növelték a vagyont, mindössze 1,32 milliárd forintot tettek ki kilenc hónap alatt, ez egy tagra vetítve 21500 forint körüli összeget jelentett.
A pénztárak egyébként a hatályos jogszabályok szerint a működésük finanszírozására nem vonhatnak el pénzt az egyéni számlákról. Ettől függetlenül csökkenhetnek az egyenlegek, ha a portfóliókban lévő értékpapírok árfolyama esik, ahogy az például a 2008/2009-es pénzügyi válságban történt. Az idén viszont minden portfólió pozitív hozamot termelt eddig az MNB adatai szerint. A naponta közzétett árfolyamok szerint az év elejétől november 17-ig a 12 pénztári alap 2,3-11,09 százalékos hozamot ért el. Mivel az idén nem nagyon volt infláció, ez minden alap esetében nagyjából a hozammal azonos mértékű reálhozamot is jelent.
A legjobban az idén a kiegyensúlyozott alapok teljesítettek, két olyan portfólió is van, amelyik 10,5 hónap alatt kétszámjegyű hozamot ért el. Ezekben az alapokban lehet a vagyontömeg körülbelül ötöde. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások legalább 70 százaléka növekedési alapokban lehet még mindig, hiszen a tagság javát életkora alapján a magasabb kockázatú portfóliókba sorolták be. Ezek hozama 9 százalék körül volt az idén. A legalacsonyabb hozamot a nagyrészt állampapírokat tartó klasszikus alapok érték el, 2,3-5,4 százalék között, ezekben viszont viszonylag kevés magánnyugdíj-megtakarítás van.
A magánnyugdíj-pénztárak egyébként elég jól megőrizték a megtakarítások értékét 2011 májusa, vagyon nagyobb részének államosítása óta is. Az árak azóta hozzávetőlegesen 6,3 százalékkal emelkedtek, a hozamok viszont 18,82-35,31 százalék között alakultak. A legalacsonyabb hozamok három és fél év után a klasszikus alapoknál vannak, a legnagyobb növekedési alapok 24,16-33,76 százalékos nyereséget termeltek. Ez alapján egyébként a most államosítandó megtakarítások negyede is visszakerülhet a tagokhoz reálhozamként.
A pénztárak végelszámolása egyébként kormányzati kényszerítés nélkül is könnyen megtörténhet, bár évekig is eltarthat, mire az államnak sikerült végleg kivéreztetnie a szektort. Az eredetileg 19 szereplős piacból mostanra négy kassza maradt. Azok, amelyek fennmaradtak, általában a tagok adományai mellett a működés első 13 évében felhalmozott tartalékukból, vagy pedig az alapító pénzügyi intézmény adományaiból finanszírozzák a működésüket. A hatályos jogszabályok ugyanis nagyon szűk mozgásteret engednek a piaci szereplőknek.
A 2011-es államosítás idején még arról volt szó, hogy a megmaradt tagok munkavállalói járuléka a pénztárakba kerül majd, de végül nem így történt, így a kasszák rendszeres tagdíjbefizetés nélkül maradtak. Ez az intézkedés a kisebb pénztárak után több nagyot is arra késztetett, hogy megszüntesse a működését. Jelenleg a kasszák a működésükre csupán az önkéntesen befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el, vagyis a fő bevételi forrásuk gyakorlatilag lenullázódott. A szektor így folyamatosan veszteséget termel, az idén az első kilenc hónapban a működési célú bevételük összesen 462 millió forint volt, a kiadásaik 603 millió forintot tettek ki.
Fogy a tagság
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tovább csökkent a tagok száma a harmadik negyedévben is. Szeptember végére 1,173 millió pénztártag maradt, az ő számláikon 1,068 milliárd forint volt. Az új belépők száma az idén valamelyest tovább csökkent, de szolgáltatásban is kevesebb tag részesült, mint tavaly. Tagdíj nem fizetés miatt is kizártak a kasszákból több mint 3 ezer embert.
Az önkéntes kasszák is szép hozamot értek el az idén, kilenc hónap alatt több mint 70 milliárd forintot kerestek a piacokon, így 7 százalék körüli nyereségre tettek szert. Ez évesítve körülbelül 9,5 százalékos átlagos hozamot jelent. Működési szinten ez a szektor is veszteséges, a költségei csaknem egymilliárd forinttal haladták be a bevételeit az első kilenc hónapban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.