Újabb kiskaput zárt be az MNB

Minden korábbinál erősebben az állampapírok vásárlása felé tolja a bankokat a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közleménye szerint a monetáris tanács az önfinanszírozási program hatékonyságának növelése érdekében átalakítja a tartalékrendszert: decembertől már csak a 2 százalékos, fix rátát választhatják a bankok. Eddig 2 és 5 százalék között választhattak a pénzintézetek, amit a 2010-ben bevezetett választható tartalékrátás rendszer tett lehetővé.

Az MNB az irányadó eszközét, a kéthetes kötvényt még tavaly betétté alakította, idén nyáron pedig hatszorosára növelte annak futamidejét, hogy a hitelintézetek számára kevésbé legyen vonzó a jegybanknál parkoltatni a pénzt. Néhány elemző a mennyiségi lazításhoz hasonlítja az MNB lépéseit (habár a jegybank nem vesz állampapírt), mert a program miatt alacsony szintre süllyedtek főképp a rövid lejáratú állampapírhozamok. Emiatt az egynapos MNB-eszközbe vándorolt a pénzt, válaszul a jegybank 25 bázisponttal lejjebb tolta a kamatfolyosót (az egynapos betéti kamat így 0,1 százalék lett), hogy a bankokat innen is kiszorítsa, most pedig a tartalékráta csökkentése következett. Nagy Márton, a jegybank alelnöke szeptember végén – amikor csökkentették a kamatfolyosót – már utalt arra, hogy további lépésekkel késztethetik a bankokat kötvények vásárlására.

„Az MNB azokat a bankokat tereli az állampapírpiac felé, amelyek az 5 százalékos rátát választották eddig” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértő kisebb finomhangolásnak nevezte a tartalékráta csökkentését, miután a rendszerből fakadóan a bankok a nagyobb tartalékolás mellett dönthettek a magasabb hozam érdekében. A szakember úgy látja, hogy ezzel a lépéssel a rövid és a változó kamatozású papírok népszerűsége növekedhet. Ez azonban tovább mérsékelheti a kincstárjegyek hozamát. Nagy Márton azonban utalt arra is, hogy a kamatfolyosó további változtatására is van lehetőségük. Vagyis ha a 3 hónapos kincstárjegy hozama süllyedne, akkor a jegybank vélhetően újra csökkentené az alig két hete 0,1 százalékra vágott egynapos betéti kamatot.

Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdászának számításai szerint a tartalékráta csökkenésével 200-300 milliárd forintot szoríthatnak ki a jegybankból. Forián-Szabó úgy véli, eddig egy átmeneti bevételszerzési lehetőséget adott a bankoknak a magasabb tartalékolás, most viszont néhány pénzintézetnek picit kényelmetlenebb lesz a likviditáskezelés. Ez azonban nem elsősorban a tartalékráta csökkentése, hanem a teljes önfinanszírozási program eredménye. A tartalékolás egyéb paraméterei (a tartalékalap, a tartalékperiódus vagy a tartalékra fizetett kamat) továbbra is változatlanok.

Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a kötelező tartaléknak már nincs akkora szerepe, mint évtizedekkel ezelőtt volt, ráadásul az európai gyakorlatba beleillik a 2 százalékos ráta. Az MNB kiemelte: a választható rátás magyar rendszer az Európai Unióban példa nélküli volt, a fix tartalékráta pedig egyértelmű közeledést jelent mind a nem eurózónás európai uniós jegybankok, mind pedig az Európai Központi Bank gyakorlatához. A tanács tegnapi döntését követően az MNB kezdeményezi az EKB-nál a szükséges véleményeztetési eljárás elindítását.

„Az MNB még egy kiskaput zár be a bankok előtt” – mondta a szakértő, azonban hozzátette azt is, hogy még csak az önfinanszírozási program elején járunk. A kéthetes betétben korábban 4000-4500 milliárd forint volt, amelyet az idei év végére 1000 milliárdra fog csökkenteni a jegybank. Ez még több mint 2000 milliárdos vágást jelent. Elemzők szerint nem lenne meglepő, ha a jegybank újabb lépéseket tenne a közeljövőben, hogy minél több pénzt szorítson ki.

Közel 2 ezer milliárdnyi papírt vettek a bankok

A jegybank önfinanszírozási programjának célja, hogy a bankok állampapír-állományának növelésével egészségesebbé váljon a magyar adósságszerkezet, és csökkenjen az ország külső sérülékenysége – közölte az MNB. Szerintük a program eddigi lépései sikeresek voltak, a bankok a tavalyi év elejéhez képest 1800 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat, amihez több mint 1000 milliárd forintban vették igénybe az MNB feltételes kamatcsereeszközét.