Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának közleményéből annyi kiolvasható, hogy az MNB "valamire készül", de az egyelőre bizonytalan, hogy a kilátásba helyezett nem konvencionális intézkedések a jelenlegi monetáris eszköztár módosítását, vagy teljesen új módszereket jelentenek-e.
A citybeli előrejelzések között továbbra is szerepel az újabb MNB-kamatcsökkentések lehetősége.
William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az 1,35 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó döntést és a monetáris testület közleményét értékelve közölte: jelenleg arra lát meglehetős esélyt, hogy a monetáris tanács a két lehetőség - vagyis a jelenlegi monetáris eszköztár módosítása és az új módszerek alkalmazása - közül valamelyiket, vagy a kettő elegyét mindenképpen alkalmazni fogja. A Capital Economics megítélése szerint ugyanis az MNB lefelé módosított növekedési és inflációs előrejelzései még mindig túl erősek.
A ház jövőre 1,5 százalékos egész évi átlagos inflációt és valamivel 2,5 százalék alatti növekedést vár a magyar gazdaságban. Az MNB új előrejelzésében 1,7 százalékos átlagos infláció és 2,5 százalékos GDP-bővülés szerepel 2016-ra.
Jackson szerint a Capital Economics elemzőstábja "kissé meglepődött" azon, hogy az MNB milyen csekély mértékben módosította lefelé előrejelzéseit, különös tekintettel arra, hogy a monetáris tanácsi közlemény maga is "meglehetősen borongós" nyelvezetet használ az inflációs cél elérésével és a növekedési kilátásokkal kapcsolatban.
Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy ha várakozásának megfelelően az inflációs és a növekedési számok elmaradnak az MNB most lefelé módosított prognózisaitól is, akkor a monetáris tanács akcióba lép - közölte a Capital Economics vezető londoni elemzője. Hozzátette: a cég nem várja a pénzügypolitika "drámai" mértékű további enyhítését, hiszen a monetáris kondíciók már most is rendkívül lazák, de a forintkötvények hozama a ház megítélése szerint még csökkenhet valamelyest.
A Capital Economics várakozása ugyanakkor az, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos MNB-alapkamat még 2017 jelentős részében is érvényben marad.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szintén azt a véleményét emelte ki a kamatdöntő ülésről és annak közleményéről adott kedd esti értékelésében, hogy az MNB új inflációs előrejelzésére is lefelé mutató kockázatok hatnak.
A Morgan Stanley saját prognózisa - elsősorban a várakozástól elmaradó novemberi magyarországi infláció és az olajárak újabb esése nyomán - 2016-ra mindössze 1,4 százalékos átlagos magyar inflációt valószínűsít.
Pasquale Diana szerint is bizonytalan egyelőre, hogy az MNB által vizsgált "potenciálisan alkalmazható eszközök" mit jelenthetnek. A közgazdász szerint ugyanakkor a közleményben szereplő utalás a hosszú távú hozamokra erőteljesen arra vall, hogy az MNB a hozamgörbe laposabbá válását szeretné elérni, egyebek mellett tovább csökkentve például azt a likviditástömeget, amelyet a bankok a kéthetes jegybanki betéti eszközben tárolhatnak, vagy ismét módosítva a likviditásfedezeti követelményt (LCR).
A Morgan Stanley vezető elemzője szerint a monetáris tanács keddi közleményében szereplő egyértelmű elkötelezettség a jelenlegi alapkamat hosszas szinten tartása mellett kockázatot jelent a cég azon jelenleg érvényes előrejelzésére, amely szerint az MNB 2016 második negyedévében 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát. A ház főközgazdásza szerint azonban a valós kérdés már nem is az alapkamat, hanem az, hogy az MNB milyen eszközöket vet be a hozamok csökkentésére, és - ideális esetben - a hitelellátás ezzel egyidejű bővítésére.
A keddi közlemény erőteljesen arra vall, hogy "valami készül", és az MNB akár már 2016 első negyedében is bejelentheti, hogy milyen intézkedéseket tervez - fogalmazott a Morgan Stanley londoni elemzője.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza, Nicolaie Alexandru-Chidesciuc kedd esti értékelésében közölte, hogy a ház továbbra is az MNB kamatcsökkentési ciklusának újrakezdésével számol márciustól, és azt várja, hogy a magyar jegybanki alapkamat 1,00 százalékra, vagy még alacsonyabbra csökken, utána pedig 2017 végéig ezen a szinten marad.
A JP Morgan elemzője is a vártnál kisebbnek tartja az MNB előrejelzéseinek módosítását. Közölte: a ház jövőre mindössze 1,3 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon. Ennek alapján jelentős tere van annak, hogy az MNB-t lefelé mutató inflációs meglepetések érjék, ahogy "2015-ben folyamatosan érték is ilyen meglepetések" - fogalmazott a JP Morgan közgazdásza.
Nicolaie Alexandru-Chidesciuc szerint ez valószínűleg okot ad az MNB-nek a monetáris kondíciók további enyhítésére, egyéb eszközök mellett az alapkamat csökkentésével is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.