Nem nyúltak Matolcsyék az alapkamathoz

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén is változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat, így a ráta változatlanul 1,35 százalék.

A monetáris tanács utoljára 2015. július 22-én változtatott az alapkamat szintjén, akkor csökkentette a korábbi 1,50 százalékról a jelenlegi 1,35 százalékra.

Már nem sokáig hagyja erősödni a forint árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Mai ülésén ugyan még szinten tartotta az 1,35 százalékos alapkamatot a Matolcsy György vezette testület, és nem találtak ki újabb lépéseket a hitelezés élénkítésére és az államadósság finanszírozásának további könnyítésére sem, de ez csak idő kérdése. Elemzők szerint a forint elmúlt napokban látott felértékelődése mellett – a 307-es szinten kilenchavi csúcsot ért el az euróval szemben, ami önmagában monetáris szigorításnak számít – a túlságosan alacsony infláció miatt is lépéseket tehet az MNB márciusban, mert már így is teljesíthetetlen középtávon a három százalékos cél.

Azért várhatnak márciusig, mert akkorra készül el a jegybank előrejelzése. Decemberben még 1,7 százalékos inflációt vártak 2016-ra, az olajárak újabb hanyatlása azonban ennél jóval alacsonyabb, akár egy százalék alatti idei inflációt is eredményezhet. Sőt, nagy a veszélye annak, hogy nem csak a benzin, hanem más termékek árában is jelentkezik az olajár összeroppanása (úgynevezett másodkörös hatások alakulnak ki), ezt pedig az MNB-nek érdemes megakadályoznia.

Az újabb monetáris élénkítéshez minden adott lehet. Janet Yellen Fed-elnök és a Nyíltpiaci Bizottság nem kapkodja el az amerikai kamatszint normalizálását, vagyis a korábbi három-négy helyett már csak egy emeléssel számolnak az elemzők, miközben a világ legtöbb országában folytatódik a lazítás. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan döntéshozóinak az asztalán is még hosszú ideig a likviditásbővítésről szóló elképzelések lesznek, mindez pedig támogatja az MNB élénkítési terveit is.

Az elmúlt két hónapban az is kiderült, hogy a nemzetközi befektető hangulat érdemi romlása sem okoz feszültséget a hazai eszközárakban. A forint stabil maradt a január óta tartó tőzsdei pánik során is, és a kötvénypiac sem került nyomás alá. Így nemhogy védekező intézkedéseken kellene gondolkoznia az MNB-nek, hanem újabb érvet találhat a lazítás mellett.