Akkor fizet az ügyfél, amikor szeretne

Módosul, könnyebbé válik a földvásárlási hitelprogram tőketörlesztése, miután a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) változtatott a konstrukció feltételein – közölte a szervezet pénteken.

Az új szabályok értelmében lehetőség van arra, hogy a hitelfelvevők a mezőgazdasági termelés éves ciklusához igazíthassák a törlesztés gyakoriságát és időpontját. Ezentúl az ügyfelek, vagyis kedvezményes hitelből állami földet megvásárló licitálók választhatják meg a tőketörlesztés gyakoriságát. A negyedéves törlesztési periódusok helyett választhatnak éves tőketörlesztést is, ez esetben azt is meghatározhatják, hogy melyik negyedévhez tartozó fordulónapot választják a tőketörlesztés időpontjának. A kamattörlesztés ugyanakkor változatlanul naptári negyedévenként esedékes.

A most bevezetett könnyítések nem számítanak teljesen újnak, és a kereskedelmi bankok gyakorlatában is régóta fellelhetők ilyen, a rugalmasságot biztosító szabályok. Igaz ugyanakkor, hogy a kedvező feltételek mindeddig jobbára csak az egyedi megállapodásokat elérő, jellemzően inkább a nagyobb súlyú ügyfeleknek jártak automatikusan. Ennek oka feltehetőleg az volt, hogy a rendszeres törlesztés a felmérések szerint nagyban összefügg a fizetési hajlandósággal, vagyis az ügyfél minél gyakrabban fizet, annál biztosabb, hogy a következő alkalommal is rendben törleszt majd. A kereskedelmi bankok körében egyre inkább felértékelődő mezőgazdasági szektor azonban ma már általánosan élvezi ezeket az előnyöket.

„A kiemelt ügyfelek esetében a bankszektor egészében már korábban is volt kultúrája annak, hogy egyedi megállapodásokkal igyekezzenek a pénzintézetek megkönnyíteni a törlesztést” – mondta el a Világgazdaságnak Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője lapunknak elmondta: tény, hogy mára széles körben elterjedt az a nézet, hogy az ágazati sajátosságokhoz kell igazodni a feltételek megállapításakor. „Az állattenyésztésnél a legtöbb esetben folyamatos bevétele van a gazdának, ám a növénytermesztésnél erősen ciklikus a kiadások és bevételek alakulása. Mi minden esetben figyelünk erre, vagyis a hozzánk érkező olyan termelőknek, ahol az árbevétel döntő része növénytermesztésből származik, azonnal jelezzük, hogy lehetőség van a rugalmas törlesztésre” – tette hozzá a szakértő.

„Alapvetően racionális és logikus, hogy a hitel törlesztésének feltételeit az adott ágazathoz, az ügyfél természetes cash-flow-jához igazítsák” – mondta lapunknak Takáts Zsolt. A Raiffeisen Bank agrárium- és árufinanszírozási csoportvezetője hozzátette: a földhiteleknél ez a rugalmasság akkor is indokolt, ha az adott területet bérbeadással, illetve ha műveléssel hasznosítják. „Mindkét esetben év végén keletkezik a tulajdonosnak árbevétele. A földbérleti díjakat jellemzően egy összegben, rendszerint év végén fizetik be, és a szántóföldi növénytermesztésben is jobbára az év második felében van bevétel. Kalászos gabonák esetében a nyári aratáskor, kukorica és napraforgó esetében pedig ősszel, a betakarításkor. A támogatások jellemzően szintén év végén érkeznek meg.” Az év első felében ráadásul sok kiadás van, az élőmunkára, input anyagokra és az energiára fordított költségek is jelentősek a tavaszi munkák idején – magyarázta Takáts Zsolt, és megerősítette, hogy a pénzintézetnél igyekeztek régebben is rugalmasan megállapítani a tőketörlesztési feltételeket.

Természetes, hogy a bankok igyekeznek a mezőgazdasági bevételek ciklikusságához igazodni a feltételek kialakításakor – erősítette meg lapunknak Szabó István is. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese hozzátette: az ágazati sajátosságokat nem csupán a törlesztési időpontok, hanem más feltételek kialakításánál is figyelembe veszik. Így számít az ügyfél tevékenysége és cégének működési módja például a hitelkeret megállapításánál is.