Elkapkodják a jelzálogleveleket

Ismét ezermilliárd forint fölött van a jelzáloglevelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint március végére 1071,8 milliárdra hízott a volumen, miután tavaly decembertől kezdve csaknem 390 milliárd forintnyi hitelpapírt bocsátottak ki a hazai jelzálogbankok. A mennyiség tovább nőhet, hiszen egyre nagyobb a kereslet a hitelpapírokra, amelyekből még most is viszonylag kevés van a piacon, hiszen a csúcson, 2009-ben 2 ezermilliárd forint fölött volt az állomány. Tavaly novemberben viszont már a 700 milliárd forintot sem érte el, s ezzel 14 éves mélypontra jutott.

Az elmúlt hónapok gyors volumennövekedése mögött elsősorban az MNB egyik szabályozása áll: a hitelintézeteknek április 1-jétől meg kell felelniük az úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról (JMM) szóló szabályozásnak, vagyis a jelzáloghitelekhez legalább 15 százaléknyi jelzáloglevél-forrást kell biztosítani. Nem is meglepő ezek után, hogy a decembertől április 1-jéig kibocsátott hitelpapírok döntő részét a bankok jegyezték le, csaknem 280 milliárd forintnyival növelve az állományukat. A K&H Jelzálogbank például 64 milliárd forint értékben zárt körben bocsátott ki papírokat a K&H Bank számára. A kereslet a bankok részéről megmaradhat, hiszen ahogy nő a jelzáloghitel-portfóliójuk, úgy kell növelniük a jelzáloglevél-állományukat is, a lakáshitelezés pedig az idén is pörög. 2018 októberétől pedig 20 százalékra emelkedik a JMM-minimum.

Jutott a jelzáloglevélből más pénzügyi cégeknek is, az alapkezelők nem egészen 22 milliárd, a biztosítók pedig csaknem 12 milliárd forintnyi jelzáloglevelet vásároltak négy hónap alatt. „Bizonyos portfóliókban jobb jelzáloglevelet tartani, mint állampapírt, mivel ezeknek 20-40 bázisponttal magasabb a kamatuk” – magyarázza Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A jelzáloglevelek fő hibája az állampapírokkal szemben, hogy eléggé illikvidek, ezért a vagyonkezelők ezeket inkább a passzívan kezelt portfóliókban tartják. Az állampapírokhoz képest 20-40 bázispontos felár persze nem sok, a fokozott banki kereslet miatt ilyen alacsonyak most a jelzáloglevelek kamatai. A lakosságnak nem is kell ez a befektetés, a kisbefektetők még 3 milliárd forintot sem tartanak ilyen hitelpapírban.

A külföldi vagyonkezelők viszont márciusban lecsaptak a frissen kibocsátott értékpapírokra. Náluk mostanában alig volt magyar jelzáloglevél, február végén például csupán 14,1 milliárd forint volt az állományuk. Márciusban azonban csaknem 77 milliárd forintnyit vettek, ezzel kétéves csúcsra ugrott a külföldieknél lévő volumen. Mindehhez hozzájárulhatott az is, hogy egyre jobb minősítést kapnak a magyarországi jelzáloglevelek. A hazai jelzálogbankok közül a legjobb besorolással az Erste rendelkezik. A hitelintézet ugyan csupán néhány hónapja kezdte meg a kibocsátást, a hitelpapírjait viszont a Fitch Ratings márciusban A– minősítéssel látta el stabil kilátás mellett. Ez egyébként három kategóriával múlja felül a devizában kibocsátott hosszú lejáratú magyar állampapír BBB– minősítését. Az OTP jelzálogleveleit legutóbb a Moody’s minősítette fel tavaly novemberben, az FHB-ét pedig néhány napja ugyanők sorolták át jobb kategóriába.