Hazai kézben van az állampapírok legjava

Másfél évtizedes csúcson van a belföldiek aránya az államadósság finanszírozásán belül. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április végén a 27 240,9 milliárd forintnyi magyar állampapírból 17 370,7 milliárd forintnyi volt belföldiek tulajdonában, vagyis az arány lassan megközelíti a 64 százalékot, amire utoljára 2002-ben volt példa.

Nem minden szektor vásárolja azonban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott papírokat egyforma lelkesedéssel. A kisbefektetők kedve töretlen ezen a téren, az idén az első négy hónapban 336,5 milliárd forintnyi friss pénzzel finanszírozták az államot. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a lakossági állampapírok kamata magas, könnyedén megveri a bankbetétekét. A háztartásoknál csak a hitelintézetek vásárolnak több állampapírt, őket a kényszer hajtja, a jegybank folyamatosan csökkenti a három hónapos betét állományát. Legutóbb a múlt héten döntött úgy a monetáris tanács, hogy 500 milliárdról 300 milliárdra veszi vissza a volument a harmadik negyedév végére. Ennek a pénznek egy része is az állampapírpiacra kerülhet. Idén április végéig egyébként a bankok és más hitelintézetek 547,1 milliárd forinttal vettek több állampapírt, mint amennyi lejárt. A hitelintézeteknél lévő állampapírok mennyisége így már 8 ezermilliárd forint fölött jár. Ráadásul a hitelintézetek kénytelenek egyre több hosszú állampapírt venni, mivel a rövid diszkontkincstárjegyekből szűkös a kínálat, a piacon lévő mennyiséget bőven ezermilliárd forint alatt tartja az ÁKK.

Sok állampapírt vesznek még a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek, alapítványok: az idén négy hónap alatt csaknem 90 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be az állampapírpiacon. Számukra egyébként szintén elérhetők a vonzó kamatozású lakossági állampapírok. Nem meglepő ezek után, hogy az ilyen szervezetek nem egészen 400 milliárd forintos teljes értékpapír-állományának négyötöde állampapírban van.

A befektetési alapok viszont egyre kevesebb állampapírt tartanak. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzpiaci és a kötvényalapokból folyamatosan vonják ki a pénzt. Az alapok állampapír-állománya tavaly áprilisban tetőzött, akkor megközelítette az 1500 milliárd forintot, most viszont már alig éri el az 1150 milliárdot. Az ÁKK a tőkekivonást úgy próbálta kompenzálni, hogy lehetővé tette a kereskedelmi bankok és a brókercégek számára a Féléves Kincstárjegyek forgalmazását. Ez a lépés fel is pörgette a Féléves Kincstárjegyek forgalmát. Az államnak azonban elég sokba kerülhet, hogy az alapokból kikerült mintegy 200 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegy (dkj), amelyek helyett lakossági állampapírt vehettek. A három hónapos dkj-k kamata jelenleg az aukciókon 0,03, az egyévesé 0,13 százalék körül alakul, ehhez képest a Féléves Kincstárjegy kamata 1,5 százalékos, és ezenfelül még 0,4 százalékos forgalmazói jutalékot is fizet az állam az értékesítéséért. Az alapokban egyébként nemcsak a dkj, de a hosszú állampapírok mennyisége is csökken, már nem éri el a 900 milliárd forintot sem.

A biztosítók azonban még mindig sok állampapírt tartanak. Az első negyedév végén az állományuk 1148,7 milliárd forint volt, ami a válság óta rekordnak számít. A szektor főleg hosszabb lejáratú kötvényeket vásárol, az állomány 91 százaléka ilyen értékpapírokban van.