Még várhat a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politika szigorításával

A hét egyik legfontosabb makrogazdasági eseménye a magyarországi piac számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden esedékes kamatdöntő ülése lesz. Augusztusban két ízben is a két és fél éves mélypontot jelentő 303 közelébe csökkent az euró-forint árfolyam. Korábbi tapasztalatok alapján az MNB számára ez a tartomány már nem komfortos, ezért ha a kereskedés iránya nem fordul meg, előbb-utóbb következhet valamiféle forintgyengítő lépés.

Kedden azonban még nem számítunk erre. Az alapkamat a korábbi jelzésekkel összhangban minden bizonnyal 0,9 százalékos marad, és a bankközi likviditást finomhangoló eszközökben (három hónapos betét leépítési üteme, devizaswapok keretösszege és futamideje, egynapos betéti kamat) sem számítunk érdemi változásra – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

Inflációs oldalról továbbra sincs olyan nyomás, amely miatt szigorítani kellene a monetáris kondíciókat (az OTP szakértőinek az a várakozásuk, hogy ebben nem lesz változás). Ha a forint esetleg tovább erősödik, akkor az ősz folyamán léphet az MNB. A devizaswapok futamidejének növelésében talán már nincs nagy mozgástér, a keretösszeget azonban lehet bővíteni. A három hónapos betét elhelyezésének korlátozását is szigoríthatja a jegybank, akár gyorsan nullára is csökkentheti az elhelyezhető betétek felső korlátját. Az effektív bankközi kamatszint csökkentése előmozdítható az egynapos betéti kamat esetleges mérséklésével. Továbbá eddig nem látott lépéseket is tehet a jegybank.

Meglepően jól teljesített a japán gazdaság az első negyedévben, az 1 százalékos negyedéves bázisú GDP-növekedés 2015 első negyedéve óta a legmagasabb érték. Ennek ellenére az inflációs mutatók alapján az országnak továbbra sem sikerült kitörnie a zéró infláció, zéró kamat csapdájából, Japánban – a fejlett világban egyedüliként – nagyon alacsony és inkább csökkenő a volatilis tételektől tisztított maginflációs mutató. A 2014-es fogyasztásiadó-emelés nem váltotta be az infláció felfelé mozdításához fűzött reményeket, a hatás két év alatt nyomtalanul eltűnt.

A japán jegybank ezért fenntartja a nagyon nagy összegű eszközvásárlási programját, amivel az a célja, hogy a hosszú kamatokat nulla százalékon tartsa. Évente (a jelenlegi árfolyamon számolva) több mint 700 milliárd dollárnyi állampapírt és további hozzávetőlegesen 100 milliárd dollárnyi egyéb eszközt vásárol.

A jen megítélése ezzel együtt mintha változóban lenne, bár ehhez a dollár gyengülése is hozzájárul, a dollár-jen keresztárfolyam december óta egyértelműen lefelé fordult, és idén már harmadszor próbálja áttörni a 109-es szintet. Ha az inflációs adatok erősödő árnyomást mutatnak, az segíthet a jen további erősödésében – mondja Dunai Gábor.

Az euró tovább erősödhet a dollárral szemben, az emelkedő trend ugyanis még él, de az elmúlt napokat már konszolidációval töltötte az euró-dollár árfolyam az 1,1719-es fontos természetes szint környékén. Amíg az emelkedő trendvonal nem sérül, addig számottevő eséssel nem kell számolni – mondja Kecskeméti István, az OTP elemzője, aki szerint az 1,16 környéki szintek alatt törhetne meg az emelkedés. Néhány nap múlva eldől, hogy az árfolyam újra meglódul-e fölfelé, vagy látványosabb dollárerősödés jön. Hosszú távon 1,0986 lenne a természetes szint mint korábbi kitörési szint, és a nyitva hagyott rés (1,0777–1,0819) is erős támasz lesz. Ha újra ide esne le az árfolyam, az jó vételi helyeket jelenthetne, de ez még nem aktuális.