Bírják a terhelést az elektronikus rendszerek

Idén nyáron talán az átlagosnál is több hír szólt arról, hogy a kereskedelmi bankok elektronikus fizetési rendszerei, a bankkártya-elfogadás vagy az internetbanki rendszerek jelentősen lelassultak vagy leálltak. Az OTP Banknál ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy épp zajlik a digitális áttérés a pénzügyi szolgáltatásokban: nem ritka, hogy egy-egy szolgáltatás használatában egyik évről a másikra 50-100 százalékos, néhány esetben ennél is jelentősebb növekedés történik. Ez örömteli, ám a banki rendszerekre nézve ugrásszerű és folyamatos terhelésnövekedés.

A pénzintézeteknél továbbra is kiemelkedően magas a csatornák rendelkezésre állása: a már említett OTP-nél ez az arány 99,9 százalék feletti, a CIB-nél az év első hét hónapjában a bankkártyás rendszer 99,96, az online csatornák 99 százalék feletti rendelkezésre állást tudtak felmutatni. Az MKB-nál közel százszázalékos rendelkezésre állásról számoltak be, míg a Budapest Banknál az elmúlt hónapokban nem tapasztaltak nem tervezett leállást. Ugyanakkor június 30. és július 3. között a bank átmigrálta ügyfeleit az új generációs internetbankba – így az internet- és mobilbank és az online befektetési rendszer nem volt elérhető. A CIB nyár elején kezdte meg az érintéses kártyás fizetésre való átállást, az ezt támogató rendszerfejlesztés üzembe helyezése szolgáltatáskieséssel járt. A tervezett leállásokat a pénzintézetek általában igyekeznek az éjszakai-hajnali órákra időzíteni, amikor ez a legkevesebb fogyasztót érintheti.

A pénzintézetek meglehetősen eltérő módon tájékoztatják ügyfeleiket a tervezett vagy épp az ad hoc leállásokról – noha a tapasztalatok szerint a legfőbb gondot épp az jelenti, hogy az ügyfelek nincsenek tisztában ezekkel a leállásokkal, mert nem kapnak róluk személyes, mondjuk sms-üzenetet. A banki honlap és a telefonos ügyfélszolgálat minden pénzintézetnél tájékoztat, s persze a fiókok is rendelkezésre állnak. A tervezett leállásokra a CIB ezenfelül hírlevelében is felhívja a figyelmet, míg az üzleti partnerek, webshop-üzemeltetők e-mailt kapnak az eCommerce szolgáltatás tervezett kieséséről is.

A már említett nyári kártyarendszer-átalakításról emellett a bank a számlakivonaton, sms-ben, e-mail­ben és a CIB mobilalkalmazáson keresztül push üzenetben is tájékoztatott. A Budapest Bank a nagyobb volumenű, tervezett változtatásról a Facebook-oldalán keresztül is tájékoztat, az MKB netbanki és mobilbanki üzenetet küld, az OTP esetenként a sajtón keresztül is tájékoztat a probléma fennállásáról és arról, hogy milyen egyéb módokon tudja az ügyfél banki tranzakcióját végrehajtani. Az UniCredit a megszokott csatornák mellett a mobilapplikáción belüli üzenetben, sőt bizonyos esetekben sms-ben is tájékoztat.

Nő, de nem magas a hibák száma

Az MNB Fizetési rendszer jelentése szerint nőtt tavaly az elektronikus pénzforgalmi hibajelentések száma, ám az esetszám a rendszerek bonyolultságához és a pénzforgalmi szolgáltatók számához képest továbbra is alacsony. Az elmúlt évben az esetek közel 50 százaléka hatással volt a banki szolgáltatások interneten vagy mobileszközön történő elérhetőségére: 151 üzemzavar az internetbanki, 73 incidens a mobilbanki és 57 eset a home vagy office banking szolgáltatásokhoz kapcsolódott. Jellemzően hardver- és szoftverhibák játszották a főszerepet, de sok esetben – például az azonosítással kapcsolatos problémáknál – az sms-azonosítást biztosító távközlési szolgáltatói hibák is ludasak voltak. A bankkártyáknál pedig – miként erre a K&H-nál is felhívták a figyelmet – a hibák egy része a folyamatok sokszereplős modelljére vezethető vissza.