Az EKB még egy okot talált a nyugdíjkorhatár emelésére

Mi köze a népesség öregedésének a monetáris politikához? Egész sok – mondja az Európai Központi Bank (EKB), amelynek egyik közleménye megállapítja, hogy

a demográfiai változások lassan ható nyomást gyakorolnak az egyensúlyi kamatlábakra.

Az egyensúlyi kamatláb az a százalékosan megállapított kamatmérték, amely mellett a gazdaság teljes gőzzel működhet anélkül, hogy túlmelegedne, vagy inflációs környezetet hozna létre. Ha az egyensúlyi kamatláb viszonylag alacsony, akkor a központi bank sem tudja jelentősen megemelni a kamatokat, mert ezzel megfojtaná a gazdasági konjunktúrát.

Mindebből az következik, hogy a lakosság elöregedése nem csak az állami nyugdíjak finanszírozásában, az egészségügyi és ápolói szektorban, hanem a tőkepiacokon is problémákhoz vezet. Ráadásul az alacsony kamatláb még azt is megnehezíti, hogy öngondoskodással egészítsük ki az állami nyugdíjat – áll a közleményben.

Az írás gondolatmenete más tanulmányok eredményein is alapszik, amelyek szerint amellett, hogy a lakosság öregedése folytán egyre kevesebb ember dolgozik, arra is van adat, hogy az idősebb munkavállalók kevésbé produktívak, mint a fiatalabbak, akár egészségügyi okokból, akár a megfelelő képzés, illetve a változásra való készség hiánya miatt.

Az EKB mindezért javasolja a nyugdíjkorhatár emelését.

Több százezer munkavállaló térhet vissza a munkaerőpiacra a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek révén a kormány szerint.