A Fed legutóbbi kamatdöntése után egyértelművé vált:
az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény döntéshozói 2018-ra négy kamatemelést terveznek a korábban várt három helyett.
A szeptemberi emelés valószínűsége a határidős ügyletek alapján számítva – a CME Group adatai szerint – 71,12 százalék, a decemberié 42,37 százalék. A megkérdezett alapkezelők 92 százaléka vár három-négy kamatemelést a következő 12 hónapban, s a Fed-alapkamat az időszak végére 3 százalékra emelkedhet. Egy negyedévvel korábban még ez az érték is lejjebb volt. Akkoriban a 12 hónappal későbbi alapkamat szintjét 2,65 százalékra várták, és a válaszadók 58 százaléka három kamatemelésre számított. A Fed legutóbbi kamatemelése után egy héttel a The Wall Street Journal felmérése szerint
a nagy amerikai bankok arra számítanak, hogy idén még két szigorítás lesz, 2019-ben pedig újabb három. Az amerikai alapkamat szintje idén év végére a 2,25-2,50 százalékos szintre, 2019 végére pedig a 3,00-3,25 százalékos szintre kerülhet.
A Russell Investments felmérése azt mutatja, hogy a kötvényportfólió-menedzserek a néhány hónappal ezelőtti várakozásaikhoz képest globálisan gyorsabb hozamemelkedésre is számítanak az Egyesült Államok állampapírpiacán. A tízéves hozamszint 12 hónapos távon a mostani felmérés szerint 3,28 százalékra emelkedhet, az első negyedévben a megkérdezettek még csupán 2,92 százalékos tízéves hozamot vártak. A 62 befektetési cégtől származó adatok alapján a kötvényalap-kezelők laposodó hozamgörbére számítanak. A két- és tízéves amerikai hozamok közötti különbség most 31 bázispont körül van, 2007 óta ez a legkisebb érték.
Ez azt is jelentheti, hogy
a megkérdezett portfóliómenedzserek szerint az Egyesült Államokban recesszió következhet be.
A laposodó hozamgörbe ugyanis azt jelzi: csökken a rövidebb és a hosszabb lejáratok közötti hozamkülönbség, vagyis hosszabb távon sem számíthatnak jobb megtérülésekre a gazdaságban, mint rövid távon, mivel az államnak kölcsönadott pénz ára – a kamat – nem emelkedik. Márpedig ha ez így van, akkor lehetséges, hogy a Fed túlzásba esett a kamatemelés terén.
A laposodó hozamgörbe és ezzel együtt egy esetleges recesszió jeleit a befektetők a bankszektorra is kivetítik. A népszerű ETF, a Financial Sector SPDR (XLF) is tovább csúszott a lejtőn. Az XLF árfolyamesése rámutat a pénzügyi szektor helyzetének szélesebb körű romlására, amit a geopolitikai kockázatok is fokoztak, ideértve a kereskedelmi háborút is.
Egy olyan környezet, amelyben az állampapírhozamok (különösen a tízéves kötvényeké) történelmileg alacsonyak maradnak, negatív a bankok számára, amelyek a rövid távú hitelfelvételre és a hosszabb távra szóló kölcsönökre szakosodtak.
A hozamgörbéből kiolvasható recessziós előrejelzés visszafogta a bankrészvények iránti keresletet, annak ellenére, hogy a várakozások arról szóltak, hogy a befektetni való pénzek a technológiai papírokból átáramlanak a bankrészvényekbe, mivel a Fed kamatemelései kedveznek a hitelintézeteknek, hiszen tágítják a betétek és a hitelek közötti marzsot.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.