Azonnali intézkedéseket alkalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. likviditási helyzetének orvoslása érdekében. A felügyelet megállapította, hogy a bank likviditási helyzete jelentősen romlott, a likviditásfedezeti követelmény mutatójának (Liquidity Coverage Requirement – LCR) értéke rövid távon is az elvárt százszázalékos szint alá süllyed,
ezért a jegybank harminc napra elrendelte a 7 millió forint feletti betétek kifizetésének korlátozását, valamint megtiltotta a banknak, hogy további kötelezettségeket vállaljon.
A kötelezések végrehajtását a tegnapi naptól a bankhoz kirendelt felügyeleti biztos irányítja, egyúttal az MNB felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. Tegnap a bank zárva is tartott.
A jegybank adatai szerint összesen
67 magánszemélyt és 88 vállalati betétest érint a 7 millió forintos kivételi korlát az ennél magasabb összegű betét miatt, közülük tíz magánszemély és 42 vállalati ügyfél rendelkezik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer euróban (mintegy 33 millió forintban) meghatározott kártalanítás összegét is meghaladó betéttel.
Az intézkedés nem érinti az NHB Bank befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt ügyfélpénzeket és eszközöket – jelezte a jegybank.
Az NHB 2017-es beszámolója szerint
a bank mérlegfőösszege 59 milliárd forint, a pénzintézet ügyfelekkel szembeni kötelezettsége (az ügyfélbetét-állomány) a 2016-os 20,5 milliárd forintról 37,3 milliárd forintra nőtt.
A bank piaci részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének mindössze 0,2 százalékát teszi ki, azaz a bank likviditásának megrendülése a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását nem fenyegeti. Hasonló lépést az MNB legutóbb 2014-ben tett, akkor a bankszektor mérlegfőösszegének 0,14 százalékát kitevő Széchenyi Banknál volt az 5 millió forint feletti betétekre érvényes kifizetéskorlátozás, és a bank élére felügyeleti biztos került.
Az LCR-mutató a likvid eszközöknek (például állampapír, készpénz) és a következő harminc nap nettó kumulált kiáramlásának hányadosa, ezt a nettó kumulált kiáramlásnál a kiáramló tételek (lejáró felvett hitelek, betétkivonás) és a beáramló tételek (az esedékes hiteltörlesztések, lejáró nyújtott bankközi hitelek) különbsége adja. Előírás, hogy a beáramlásokat kizárólag a kiáramlások 75 százalékáig lehet figyelembe venni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.