Gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak az éven túli kamatfixálású konstrukciók a lakáshiteleknél: súlyuk januárra meghaladta a 95 százalékot. A fogyasztási hiteleknél is változnak az arányok, igaz, lassabban.
Barát Mihály
2019.03.08, 11:40
Megosztom a cikket
Minimálisra csökkent januárra a változó kamatozású konstrukciók aránya az új lakáshitel-szerződéseknél: mindössze 4,4 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 32,3-del – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikai adataiból. A jegybank számsorai szerint az éven túli kamatperiódusú lakáshiteleken belül is egyre inkább a hosszabb ideig fix kamatú konstrukciókat keresik az ügyfelek:
miközben az egy és öt év közötti kamatfixálású kölcsönök aránya 39-ről 27,3 százalékra csökkent, az öt és tíz év közöttieké 22,5-ről 58,8 százalékra ugrott egy év alatt. Jelentősen, 6,2-ről 9,5 százalékra emelkedett emellett a végig fix – tíz éven túli kamatperiódusú – lakáshitelek aránya is az új portfólióban.
Forrás: Kallus György / VG
Bár az első hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az tisztán látszik, hogy az idén tovább emelkedhet a lakáshitelek kamatfixálásának átlagos hossza az új szerződéseknél, miközben a legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönök aránya jóval lejjebb csúszhat az elmúlt év egészére kimutatott 15,4 százalékról.
Az sem tűnik túlságosan elhamarkodott következtetésnek, hogy ebben az évben a lakáshitelekért folyamodó ügyfelek döntő többsége az öt- vagy tízéves kamatperiódusok valamelyikét választja majd. Az utóbbit elősegíti, hogy a bankok kínálatában is a hosszabb kamatfixálású konstrukciók kerültek előtérbe az utóbbi hónapokban.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
