Etikus befektetések és ami ellenük szól
Etikus befektetések és befektetők sok évszázada jelen vannak a piacokon. A Korán például nem engedi a kamatszedést, a rabszolgatartásba való befektetést sokan kerülték a 18. században az Egyesült Államokban. A modern időkben a hatvanas-hetvenes évek új hullámos törekvései hozták el ezt az irányt az eszközkezelésbe. Az 1990-es évektől kezdve fokozatosan a környezettudatosság felé tolódott az érdeklődés, és a megújuló energiát vagy a fenntartható fejlődést támogató vállalkozások kerültek előtérbe.
A kezdeti buktatók után az évezred fordulójára viszonylag gyorsan kialakult az ESG-szemlélet a tematikus alapok részpiacán. A magyarban a fenntartható kifejezés terjedt el, az ESG az angol environmental, social and governance szavak kezdőbetűiből képzett rövidítés, tehát kicsit mást takar. Olyan társaságokra utal, amelyek több párhuzamos elvárást is figyelembe vesznek: szigorú környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási kritériumokat kell hogy teljesítsenek a „márkanév” elnyerése érdekében.
Fotó: Shutterstock
A piac alapvetően szkeptikusan fogadta ezeket a kezdeményezéseket, mert a szereplők úgy látták, hogy a fenntartható vállalatok kevesebb profitot termelhetnek. Az új technológiai és modern ökológiai megoldások azonban nagy valószínűséggel elmossák ezeket az aggodalmakat. A hozamszint mérése is nagy kérdés, hisz a tőzsdén a számszerűsíthető hozamok a legfontosabbak az összehasonlításhoz. De sokszor kérdezik, vajon milyen prémium számolható fel az ESG-szemlélet megvalósításakor, hogyan mérhető a helyes viselkedés hatása.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.