Magára talál az idén a Volvo

A gazdasági fellendülés szele megcsapta a Volvót, a svéd haszonjármű-gyártó számára most már az a kérdés, hogy gyorsan gyarapodó megrendeléseit időben ki tudja-e elégíteni a teljes szektort sújtó csiphiány közepette.

A kamionok és buszok mellett építő- és bányaipari gépeket gyártó társaság a tavalyi negyedik negyedévben az egy évvel korábbi 9,22 milliárdról 10,93 milliárd svéd koronára tudta növelni üzemi eredményét, szemben a Refinitiv 8,77 milliárdos konszenzusával.

A Volvo tavaly tavasszal kénytelen volt termelését hetekre felfüggeszteni a járvány miatt, azóta viszont felfelé ível a csillaga, s Martin Lundstedt vezérigazgató szerint ebben legfeljebb átmeneti törést okozhat a mostani csiphiány.

Csak teherszállítókból 61 százalékkal, 86 ezerre nőtt egy év alatt a megrendelésállomány. Az üzleti évet 21 százalékkal alacsonyabb, 338 milliárd koronás bevétellel zárták, miközben üzemi marzsuk 11,1-ről 8,4 százalékra, adózott nyereségük 35,9-ről 19,3 milliárd koronára esett vissza.

A szegmensek közül a buszgyártás muzsikált a leggyengébben, az eladások 36 százalékkal csökkentek 2019-hez képest, 19,8 milliárd koronát tettek ki. Üzemi szinten 522 milliós veszteséget mutattak ki. Annyi jó hírük van, hogy átadták Skandinávia legnagyobb, 145 darabos, teljesen elektromos hajtású buszflottáját Göteborg tömegközlekedési vállalatának.

A Volvo részvényei az idén már 9 százalékkal drágultak, s a befektetők most annak örülhetnek, hogy a cég a múlt tavasszal befagyasztott osztalékfizetést feloldja, és a 2020-as üzleti év után részvényenként 15 koronát fizet. A járműgyártó riválisai is optimistán látják a jövőt, mind a Caterpillar, mind a Paccar javított idei kilátásain az építőipar és a bányászat megnövekedett igényei miatt.