Az Európai Unió keleti szárnyán is gyenge a kereslet, de miként Nyugaton, itt is emelkedhet az infláció, ám várhatóan csak rövid távon
– vélik a Raiffeisen elemzői. Ez nem jó hír a régió devizáinak, hiszen a jegybankok aligha reagálnak számottevő szigorítással, az év második felében azonban sok elemző szerint az árak emelkedése és a fizetőeszközök gyengülése is megfordulhat.
A szakemberek – köztük az Európai Központi Bank főközgazdásza, Philip Lane – aggódnak, hogy a járványzárlatok megroppanthatják az eurózóna összkeresletét.
Közép-Európában akár még több ok is lehet erre, hiszen a pandémia újabb hulláma ezt a régiót érinti legsúlyosabban. Ami az inflációt illeti, a viszonylag gyenge kereslet hosszabb távon az áremelkedések ellen hat, rövid távon azonban számos tényező a kontinens mindkét oldalán felfelé hajtja az inflációt, Közép-Európában az euróövezeti átlagnál jóval magasabb, 3-4 – sőt Magyarország esetében majdnem 5 – százalék körüli szintre. A múlt héten közzétett márciusi beszerzésimenedzser-indexek a gazdaságok jóval lassúbb élénkülését vetítik előre, mint Nyugaton, sőt a magyar mutató már második hónapja a stagnálást jelző 50 pont alatt volt.
Az olajárak emelkedése az egy évvel ezelőtti csaknem két évtizedes mélyponthoz képest várhatóan április–májusban jár majd a legerősebb, 0,4-0,8 százalékpontos inflációnövelő hatással a Raiffeisen régiós elemzése szerint: az üzemanyagárak súlya a magyar fogyasztói indexben 6, Lengyelországban 5,7, Csehországban 3,3 százalék. Ez a háztartási energia áraira is hatással van, amelyeket Romániában és Lengyelországban ráadásul az idén enélkül is jelentősen emelnek. Csehországban és Magyarországon idén növekedett a dohánytermékek adóterhe, és a lengyeleknél is voltak adó- és díjemelések. Kockázatos, hogy a szolgáltató szektorban, amint nyithatnak a zárlatok után, újraárazhatják a díjszabást. A változékony árakat kiszűrő maginflációban azonban hamarosan fordulat várható a régióban, már csak azért is, mert egy évvel ezelőtt makacsul magasan maradt.
Az alacsonyabb árak irányába hat, hogy a régió országaiban idén várhatóan 0,3-1,4 százalékponttal emelkedhet a munkanélküliség rátája, kivéve Magyarországon, ahol némileg még csökkenhet is
– írta a tanulmány.
A régió devizái az elmúlt hetek-hónapok gyengülése után rázós pályán maradhatnak rövid távon, a Reuters új havi elemzői felmérése szerint azonban egyéves távon szépen erősödhetnek: a zloty a 12 éves mélyponthoz közeli 4,6-es szintről az euró ellenében 4,4-re, a cseh korona az ötéves mélypontot jelentő 27 feletti árfolyamról 25,4-re, a forint 361-ről 355-re. A lej azonban a felmérés szerint a 4,92 körüli rekordgyenge szintekről még tovább, 4,96-ra eshet az euró ellenében. Hétfőn az euró-forint kurzus a 361,7-es szintről egészen 360 közelébe ereszkedett vissza, de erősödtek a régió fontosabb devizái is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.