A Bankszövetségnek nem tetszik a moratórium általános hosszabbítása

A Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén – amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar gazdaság helyzetét értékelte, Matolcsy György MNB elnök pedig Magyarország pandémia utáni jövőképét mutatta be videóra rögzített előadásában – a szektor képviselői is értékelték az elmúlt év eseményeit.

Állásfoglalásuk szerint

a Covid-19 vírus kapcsán a 2020-as magyar gazdasági visszaesés illeszkedett az európai trendekbe; miközben a munkanélküliséget sikerült viszonylag kordában tartani, a reálbérek emelkedése pedig töretlen maradt a munkáját teljes munkaidőben megőrző többség számára.

A Bankszövetség tagjai szerint 2021-ben a gazdaság újrarendeződése jól érzékelhetően megkezdődött. Ezt a magyar bankszektor hitelezési aktivitása a kormány és az MNB intézkedéseivel összehangoltan nagy mértékben segítette. A testületi ülésen résztvevő bankvezetők ennek kapcsán külön köszönetüket fejezték ki a pénzügyi szektorban dolgozó kollégáknak az elmúlt év áldozatos munkájáért.

A vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési moratórium Európában az ügyfelek számára legkedvezőbben segítette – emlékeztet a bankszövetségi állásfoglalás. Ezzel kapcsolatban a magyar bankszektor bizonyította, hogy jelentős munkatöbbletet és ugyancsak jelentős plusz költségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott 2020-ban a vállalati hitelfolyósítás 6 százalékkal növekedett az előző évhez képest, ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A szövetség tagjainak állásfoglalása kritikát fogalmaz meg a moratórium újabb hosszabbításával kapcsolatban.

Eszerint a moratórium meghatározó célja és benne a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.

A gazdaság gyors újraindítását, a bankszektor hitelezési aktivitásának fenntartását a szakmai és a társadalmi szempontok együttes figyelembe vétele garantálja – hangsúlyozzák.

A rendkívüli nehézségek azonban pozitív hatást is eredményeztek: a digitális átállást a bankok felgyorsították,

néhány hónap alatt egy évtizedet lépett előre a szektor, ami a gazdaság minden területére hatást gyakorol.

Előre tekintve láthatjuk, hogy növekedni fog az elektronikus pénzforgalom, ami a gazdaság fehéredését és így az adóbevétel növekedését, valamint a készpénz használathoz kapcsolódó költségek csökkenését hozza magával – írják.

Nagy figyelmet kell viszont a bankoknak fordítani arra, hogy a felgyorsult digitális átállás miatt az elektronikus bankolás terén a csalási kísérletek száma megnövekedett, új kibercsalási típusok jelennek meg. Ellenük csak széleskörű összefogással, az informatikai és a pénzügyi területek szakmai együttműködésével, valamint az ügyfelek pénzügyi ismereteinek elmélyítésével és tudatos magatartásával tudunk eredményesen védekezni.

A testületi ülésen a Magyar Bankszövetség Felügyelő Bizottságának korábbi elnöke, David Moucheron (K&H Bank) helyett, ki a belga anyabanknál, a KBC-nél folytatja pályafutását, a 2023. évi teljes tisztújításig Tóth Balázst, az Unicredit Bank vezérigazgatóját választotta meg a felügyelő bizottsági elnökének. Az ülésen a pénzügyi kultúra nagykövete díjjal tüntették ki Strasszer Zsófiát, a budapesti Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium diákját, aki a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz (EBF European Money Week szervezés) nyertese lett. Hasonló elismerést kapott felkészítő tanára, Hegyi Viktória is.