Felkerült a régiós térképre a magyar kötvénypiac

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) innovatív kötvényvásárlási programjával feltette a régiós térképre az ország kötvénypiacát, mert a magyar vállalatok széles köre számára teremtett fix áras extra forrást, s így a GDP-hez mért vállalatikötvény-kibocsátás volumene felzárkózott a cseh, lengyel és szlovák szintre – olvasható a vállalatok zömének hitelminősítését végző Scope Ratings elemzésében. Igaz, mire ez napvilágot látott, a laza válságkezelő eszközöket kivezető jegybank múlt kedden már a Növekedési kötvényprogramot is leállította.

A Scope szerint a 2019 nyarán indított program váratlanul jól időzítettnek bizonyult, mivel hosszú távú fix kamatozású finanszírozást biztosított alacsony kamatkörnyezetben, még azt megelőzően, hogy 2021 második felében a kamatok megugrottak volna. Arról nem is szólva, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt a jegybankok sorra indították az új és kiterjesztett kötvényvásárlási programokat. 

A magyar piacon a legnagyobb egyéni befektetőként fellépő MNB a gazdasági visszaesés hónapjaiban tompította a hatásokat, és ösztönözni tudta a kilábalást a vásárlásaival.

A mennyiségi lazítási program kerete 1550 milliárd forint (4,22 milliárd euró) volt, ami a GDP 2,2 százalékának felel meg. Idén október végéig 66 magyar cég 85 kötvényt bocsátott ki, mintegy 1700 milliárd forint névleges összértékben. A kibocsátók több mint 90 százalékát minősítette a Scope, CCC-től AA-ig, a többség minősítése B és BB közé esett. A szórás azzal magyarázható, hogy a vállalatok jórészének ez volt az első kötvénykibocsátása.

November végéig az 1550 milliárdos programból 1021 milliárdot költött el az MNB. 

A decemberi kibocsátások hatását csak becsülni lehet: a program lefújása után nagyjából 200 milliárd a fel nem használt keret. Miként azt sem lehet tudni, hogy a kibocsátást már jelző s a jegybankkal tárgyaló cégek közül melyek vannak olyan szakaszban, ami még lehetővé teszi a keret felhasználását. Ahogy arra sincs egyelőre válasz, hogy mi történik, ha a kibocsátás már visszafordíthatatlan szakaszában lévő vállalatok finanszírozási igénye meghaladja a keretből még rendelkezésre álló maradványösszeget.