Telekom-részvény: folytatódik a türelemjáték

A Magyar Telekom-papírok árfolyama jelenleg ott tartózkodik, ahol az év elején, kicsivel 400 forint felett. A kitartó részvényesek április végén kaptak ugyan osztalékot, a részvényenkénti 15 forintos kifizetés vonzónak semmiképp sem nevezhető, ám a 3,5 százalékos hozam épp a fele a kockázatmentesnek tekintett tízéves magyar állampapírénak (7,09 százalék).

Így nem csoda a nyomott árfolyam, a többi magyar blue chippel összevetve hosszú távon azonban igazi katasztrófának tűnik a Magyar Telekom-részvény teljesítménye. Az OTP-papírok – amelyek árfolyama a mindenkori csúcs felére esett vissza – jelenlegi piaci értéke az 1995-ös kibocsátáskori ár 82-szerese, a Mol-részvényesek 20-szoros hasznot tehettek zsebre, a Richter pedig 47-szer ér annyit, mint a tőzsdei debütáláskor.

A Telekom-papírokkal viszont most 44 százalékkal alacsonyabb áron kereskedik a piac, mint az 1997-es bevezetéskor. 

Tulajdonképpen csak a dotkomlufi idején volt igazán jó az akkor még Matáv nevű társaság részvényesének lenni: a külföldi befektetők mindent megvettek a feltörekvő piacokon, amire rá lehetett húzni az internetes cég sapkát, ennek hatására 2000 márciusában 2655 forintért is gazdát cseréltek a társaság papírjai. Hogy ez mennyire volt extrém túlárazás, arra csak egy példa, az 1999-es magyar GDP értéke 11 637 milliárd forint volt, a Matáv tőzsdei kapitalizációja pedig a csúcson 2768 milliárd, vagyis a piac a teljes bruttó hazai termék 23,8 százalékára árazta a társaságot.

Innen gyors visszarendeződés következett, az egyik gazdasági lap számolt be arról 2001 augusztusában, hogy történelmet írt a részvény, először kereskedtek vele a 730 forintos kibocsátási árfolyam alatt. Még 2002-ben és 2005-ben egy-egy pillanatra sikerült áttörni az ezerforintos árszintet, de azóta megközelíteni sem. Kicsi gyógyír, hogy a cég 20 alkalommal fizetett osztalékot, ennek összege 834 forint részvényenként.

A kisrészvényesek szempontjából talán nem is az elemzői célárakra és az utóbbi évek fukar osztalékfizetése után a remények szerint már magasabb részvényesi juttatásokra, hanem az egy papírra jutó sajáttőke-értékre – jelenleg 673,5 forint – érdemes koncentrálni. A Magyar Telekomban többségi befolyással rendelkező Deutsche Telekom (DT) kivásárolhatná a többi részvényest és ki is vezethetné a vállalat papírjait a BÉT-ről, a vételi ajánlat pedig – a várakozások szerint – a fenti 673,5 forint környékén érkezhetne meg. Csakhogy a kivezetési teóriákat jó ideje emésztgeti a piac, hiszen már 2005-ben felmerült a kérdés. A DT-re nem jellemző, hogy a leányvállalatai nyilvános cégek lennének, az anyavállalat helyzete egyébként kényelmes, a legutóbbi közgyűlésen is bebizonyosodott, hogy tökéletesen kontroll alatt tartja a magyar leánycéget.

2020 óta némileg változott a helyzet, azáltal nyert újra értelmet a kivásárlási spekuláció, hogy az Mtel elkezdte visszavásárolni a részvényeit – ezekre az aukciókra az a jellemző, hogy csak az intézményi befektetők és a kisrészvényesek adnak el, maga a DT nem.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.