A legrosszabbat megúszták a befektetők, az utolsó pillanatban lépett a magyar parlament

Hatalmas kő eshetett le tőzsdei kisbefektetők ezreinek a szívéről, miután talán az utolsó pillanatban, de a parlament múlt kedden az adójogi salátatörvényben részben hatástalanította az amerikai–magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény év eleji megszűnéséből fakadó károkat.

A módosítás értelmében az amerikai értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Mint ismert, tavaly nyáron az Egyesült Államok felmondta az adóegyezményt 2024. január 1-jei hatállyal, miután akkoriban blokkoltuk a globális minimumadó bevezetésére irányuló washingtoni törekvéseket.

Bár később a magyar kormány is rábólintott a tervezett nemzetközi egyezményre, sőt a helyzet iróniájaként ugyancsak a kedden megszavazott salátatörvényben fogadta el az országgyűlés, ám ez már nem hozta vissza a sírból az amerikai–magyar adóegyezményt.

Mit írt a PM?

A törvénymódosítást a VG-nek a pénzügyminisztérium a következőképpen kommentálta:

„A javaslat (azóta törvény) alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az az ügylet is, amelyet bármely OECD-államban – így az Egyesült Államokban is – működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek.

Egyebekben a magyar szolgáltatón keresztül kötött ügylet ezen módosítás nélkül is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősült volna 2024. január 1-jét követően is. A módosításra azért van szükség, mert EU-s szabályozás alapján egyes ügyletek -például a különböző ETF-ekre kötött ügyletek - csak az Egyesült Államok piacán köthetők, így ezen ügyletekre kedvezőtlenebb szabályozás vonatkozott volna.” 

Miért kedvező a salátatörvénybe rejtett módosítás?

A salátatörvény említett rendelkezésének megszavazásával minden OECD-ország tőzsdéjén forgó részvényre – azaz az amerikai részvényekre is – kötött tranzakció továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít. Az osztalék kivételével tehát lényegében semmi sem változik, azaz nyereség és veszteség továbbra is szembeállítható egymással, az árfolyamnyereség-adó 15 százalék, TBSZ esetén pedig nulla százalék marad.

Az amerikai részvényekre kapott osztalékra azonban 48 százalékra nő az adóteher, mivel 30 százalékos amerikai forrásadót, 5 százalékos hazai személyi jövedelemadót, illetve 13 százalékos hazai szociális hozzájárulást – szochót – kellene fizetni. (A szochónak persze felső határa is van, ami a minimálbér 24-szerese.)

Ez alól kivétel a TBSZ-számla, amely esetében csak a 30 százalékos amerikai forrásadóval kell kalkulálni, bár ez is a duplája az idei 15 százalékos szintnek. Az amerikai osztalékpapírok esetében megnő tehát a TBSZ jelentősége, ami minden magyar szolgáltatónál nyitható, de a külföldieknél nem magától értetődő.

A máltai példa

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek arra az esetre is vonatkoznak, ha egy amerikai részvényt valamelyik európai börzén vennénk meg, hiszen a kibocsátó székhelye számít. Nem vonatkozik viszont az olyan külföldi alapokra, amelyek amerikai instrumentumokat (is) követnek, ideértve az ETF-eket, azaz a tőzsdén jegyzett alapokat is.

Az amerikai részvényeket is követő magyar alapok azonban versenyhátrányba kerülnek mondjuk egy nyugat-európaival szemben, mivel a hazai alaptól 30, a külfölditől 15 százalékos forrásadót vonnak le az amerikai részvények osztaléka után.