Nem figyelünk eléggé a költéseinkre
Továbbra sem nagyon erősödik az emberek pénzügyi tudása – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzéséből, amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. A korábbi felméréshez képest a magyar polgárok eredménye kismértékben javult, de a 12,3 pontos értékkel így is az összes vizsgált ország 12,7-es, az OECD-tagállamok 13 pontos értéke alatt végeztünk, s az összevetésben a 14. helyen állunk.
Évek óta fennáll a most is élő kettősség, hogy a magyar polgárok az alapvető pénzügyi fogalmakat (például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) viszonylag jól ismerik – az elméleti tudás 64,2 százalékos értéke veri az OECD 59,7 százalékos átlagát –, ám a gyakorlati alkalmazás terén súlyos gondok vannak: az összes megkérdezettnek mindössze a fele válaszolt helyesen az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre, életszerű példákra. Érdekes, hogy a környezet is hatással van a teljesítményre: a korábbi, 2015-ös felméréshez képest az azóta számottevően alacsonyabb pénzromlás miatt szignifikánsan csökkent az inflációra helyes választ adók aránya.
A gyakorlatiasság hiánya köszön vissza abban is, hogy más államokhoz képest a magyar fogyasztók a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán elutasítók maradtak. A hazai az ötödik legrosszabb eredmény, ami persze visszaigazolja azokat a felméréseket – például az OTP Öngondoskodási Index vizsgálatát – is, amelyek az alacsony öngondoskodási hajlamot azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyar polgárok csaknem háromnegyede szerint főleg az állam feladata az időskor anyagi biztosítása.
Magyarország egyébiránt továbbra is alulteljesít pénzügyi tervezésben – a 2010-es 32 és a 2015-ös 25 százalékkal szemben a legfrissebb felmérés szerint csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy a háztartásában készítenek költségvetést a bevételek, kiadások alakulásáról. A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a pénzügyeink nyomon követésében a kétharmados vizsgálati átlagtól is jócskán lemaradva, utolsó helyen végeztünk 46,9 százalékos értékkel, miközben nyugati szomszédaink, az osztrákok 85 százaléka folyamatosan monitorozza a költéseit.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.