Katari vb: tizennégy marokkói migráns egyesítheti az arab világot

Walid Regraui. A 47 éves edző, aki eddig veretlen válogatottja élén, és akiről kis túlzással senki sem hallott az idei labdarúgó-világbajnokságot megelőzően. A marokkói sikerkovács, aki ugyan Franciaországban született, és tulajdonképpen ott is töltötte egész játékos-pályafutását, mégis egy másik kontinens, Afrika nemzeti hőse lett – ráadásul viszonylag rövid idő alatt, hiszen kevesebb mint fél évvel ezelőtt, augusztus 31-én nevezték ki szövetségi kapitánynak. A legeredményesebb francia, Olivier Giroud egykori csapattársa immár 896 ezer Facebook- és 1,6 millió Instagram-követővel rendelkezik, Marokkóval pedig azután írt történelmet, hogy a világranglistán egyaránt a top 10-ben található Belgiumot, Spanyolországot és Portugáliát legyőzve, első afrikai nemzetként bejutott a katari torna elődöntőjébe. Az Atlasz Oroszlánjai becenévre hallgató együttes tényleg elhódíthatja a világbajnoki címet? A fekete kontinens népei szerint igen, több európai országban viszont abban reménykednek, hogy nem. 

A német Deutsche Welle arról ír, hogy Belgiumban eddig minden egyes marokkói vb-sikert erőszak követett. A szurkolók „örömükben” autókat rongáltak meg, gyújtottak fel, és összecsaptak a rendőrökkel. A főváros, Brüsszel egyik részét le is kellett zárni, a hatóságok pedig vízágyút használtak a tömeg feloszlatására. A cikk rámutat, 1964-ben a két ország, Belgium és Marokkó megállapodást kötött, melynek révén az olcsó munkaerő elsősorban az észak-afrikai államból érkezik az európaiba. Ennek (is) köszönhetően 2012-re már 500 ezer marokkói emigrált a Belga Királyságba, közülük pedig minden második munkát is talált és állampolgárságot kapott. Mostanra a brüsszeliek 13 százaléka mondhatja el magáról, hogy marokkói felmenői vannak.

Mi is beszámoltunk arról, hogy Hollandiában még a lovas őrséget is be kellett vetni, miután a magukról megfeledkezett szimpatizánsok, randalírozók petárdákat dobáltak, kocsikon táncoltak, és kövekkel hajigálták a rendőröket. Hasonló volt a helyzet az egykor őket gyarmatosító Spanyolországban is, annyi különbséggel, hogy az ottani ultrák már a nyolcaddöntő előtt összefogtak, hogy elejét vegyék a marokkóiak túlzott ünneplésének, de a franciák sem úszták meg az arab fiesztát. Ezek után nehéz elképzelni, hogy mi történne, ha Marokkó megnyerné a világbajnokságot…

Visszatérve Regrauira, aki a portugálok búcsúztatása után azt mondta, kicsit olyanok, mint a világhírű amerikai színész, Sylvester Stallone által megformált philadelphiai nehézsúlyú ökölvívó, Rocky Balboa, aki ahogy belép a ringbe egy vb-címmérkőzésen, azonnal tudja, hogy az lesz az egyetlen esélye a kitörésre. Hozzátette: 

Ebben tulajdonképpen igaza van, hiszen 

Egyedül a szintén meglepetésre elődöntőbe jutó horvátok vannak belátható távolságra a 377 millió eurós keretükkel.

Miközben a franciák legnagyobb sztárját, a torna gólkirályi címére is esélyes Kylan Mbappét 160 millió euróra becsülik, addig párizsi klubtársát, a marokkóiak egyik legjobbját, az egyébként madridi születésű Asraf Hakimit 65 millióra. 

Marokkóval kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy a 26 tagú együttesben 14-en (!) is külföldön látták meg a napvilágot. A katari vb-re amúgy összesen 137 olyan futballista utazott el, aki nem ugyanabban az országban lett anyakönyvezve, amelyiket képvisel – e listát természetesen az Atlasz Oroszlánjai vezeti. A Reuters cikkéből kiderül, a marokkói felmenőkkel rendelkező tehetséges labdarúgókat már fiatal korukban felkeresik a hazai futballszövetség képviselői, hogy később az ő nemzeti színeikben lépjenek pályára. Így tettek a Hollandiában felcseperedő Hakim Zijesszel is, aki az angol Chelsea-ben jelenleg heti 100 ezer fontot (48,4 millió forint) keres. 

Az észak-afrikaiak a fentieken kívül egy másik mutatóban is kilógnak a sorból: a legtöbb szülő tőlük utazott el Katarba megnézni gyermekét. A marokkóiak menetelését ráadásul olyannyira minden arab magáénak érzi, hogy még az egymással folyamatosan harcban álló két palesztin szervezet, a Hamasz és Fatah is üdvözletét küldte nekik.