Mol Fehérvár FC: néhány éve milliárdokat keresett Európában, most milliárdokat bukhat itthon

Két fordulóval a 12 csapatos magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, az OTP Bank Liga 2022–2023-as idényének vége előtt a Mol Fehérvár FC a 11., vagyis kiesőhelyen áll. A háromszoros bajnok, kétszeres Magyar Kupa-győztes sorsa immár nem a saját kezében van, bár a hátralevő két meccsén akár egyszer is elég nyernie ahhoz, hogy meghosszabbítsa NB I-es tagságát – ehhez a Budapest Honvédnak viszont mindkétszer ki kell kapnia.

A Vidi szereplése előtt mindenki értetlenül áll, nemrégiben Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy minden idők valószínűleg legtöbb pénzéből minden idők egyik leggyengébb együttese a mostani. Szerinte tankönyvet lehet majd írni arról, hogy miként lehet négy-öt év alatt egy, az angol Chelsea ellen jól játszó gárdát a kiesés szélére zülleszteni. Úgy véli, az okok ismertek és egyszerűek: gazdátlanság, hozzá nem értés és az elkötelezettség teljes hiánya.

Az elöljáró tehát nyilvánosan üzent a 133 milliárd forintos becsült vagyonával a 12. leggazdagabb magyarként számon tartott tulajdonosnak, Garancsi Istvánnak, aki még 2007 végén a csődtől mentette meg az egyesületet. 

Egyebek között az is szürreális, hogy a székesfehérváriak tavaly nyáron csupán egy mérkőzésre voltak az Európa-konferencialiga (EKL) csoportkörétől, amelyben eurómilliókkal növelhették volna a klubkasszát, egy évvel később azonban már nemcsak a nemzetközi porond, de még a honi első osztály is vágyálom maradhat. 

A piros-kékek legutóbbi üzleti jelentésükben kerek perec leírták, hogy az öltözőben jelenleg nincs erős karakter, olyan futballista, aki képes lenne vezetni a társait. A vezetőség célul tűzte ki például a magyar mag kialakítását is – ehhez képest a vasárnapi, Puskás Akadémia elleni Fejér vármegyei rangadón Kovács Dániel és Dárdai Pál mellett egyedül a franciáktól honosított Nego Loic kezdett… 

A Vidi jelenlegi, 30-as állományában 16 a külföldi, éppen ezért különösen érdekes, hogy már az őszi szezonban 32 labdarúgó lépett pályára a színeiben. Ha pedig szégyenszemre nem sikerül kivívnia a bennmaradást, akkor szélnek ereszthetik a társaságot, ugyanis a második vonalban továbbra sem lehet légióst foglalkoztatni (vagy ha mégis, akkor a klub elesik a Magyar Labdarúgó-szövetség, az MLSZ 2,4 milliárd forintos normatívájának ráeső részétől).

A csalódást keltő évad ellenére a fehérváriaknak 2022-ben 6 százalékkal sikerült növelniük a bevételeiket az előző esztendőhöz képest. 

Ezzel egyidejűleg a kereskedelmi bevételeik is mínuszban zártak (mínusz 91 millió forint), így ha nincs a rövidre sikerült EKL-menetelésből származó 802 millió forintos UEFA-pénzdíj, nagyon csúnyán mutatott volna a Vidi mérlege. A teljes képhez hozzátartozik:

• a 151 millió forintos jegyárbevétel-emelkedés,
• a 449 millió forint plusz, amelyet a játékosok értékesítéséből jött be, valamint
• a 216 millió forintos támogatás is.

A Mol Fehérvár FC a fenti mutatóknak köszönhetően a 2022. évi gazdálkodását 127,5 millió forintos nyereséggel tudta le, a cég saját tőkéje 8 milliárd 529 millió forint volt. 

vagyis csak tavaly ennyibe kerültek a kirúgások, edzőmenesztések náluk. Összehasonlításképpen, az NB I második helyén álló Kecskemét költségvetése eközben épphogy meghaladja az egymilliárdot. A topfizetés a KTE-nél pedig nem éri el a havi kétmillió forintot, míg Székesfehérváron csak az átlagfizetés van ötmillió felett. 

A Fehérvár FC Kft. legutóbbi kimutatásából egyrészt az is kiderül, hogy a játékosok személyi jellegű költségei a ráfordítások 41,8 százalékát tették ki, másrészt a bevételeik 53,3 százaléka televíziós jogdíjakból és az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA) származott – vagyis ebből a szempontból mindenképpen ínséges idők jönnek, mivel a nyártól nemhogy nemzetközi porond, de lehet, magyar élvonal sem lesz.