Van pénz utazásra: csak most már nem itthon, hanem külföldön költekeznek a magyarok
Cáfolják az adatok azt a feltételezést, hogy a magyaroknak nincs pénzük utazni – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai menedzsere a működési költségek, árak, kereslet kérdéskörét boncolgatva azon a szakmai konferencián, amelyet a Turisztikai Konjunktúra Index (TKI) alapításának első évfordulóján tartottak a szakmai szövetségek vezetőinek részvételével.
A szakértő kiemelte, hogy plusz 44,6 százalék a turizmus importértékindexe, azaz a kereslet elkezdett külföldre vándorolni, ahol többet költ a lakosság. A magyarok kiutazási kedve és mersze később támadt fel, és ez az elhalasztott kereslet most jelentkezik.
A turizmus fontos exportágazat, még van kiaknázatlan nemzetközi potenciál. Magyarország nem a legolcsóbb, de nem is a legdrágább a nemzetközi versenyben, ám az elmúlt három évben nem is az volt a fő kérdés, hogy buli- vagy konferenciaturistákra vadászunk, hiszen a szektor a túlélésért küzdött – tette hozzá a Makronóm szakértője.
A belföldi szálláshelyeken a külföldiek kereslete nő, a belföldieké csökken, és a belföldi turizmus jobban közelíti a 2019-es szintet, mint a külföldi. Reményt keltő a belföldi kereslet szempontjából az inflációs adat, év végére 10 százalék alatt lehet a pénzromlás mértéke. Béremelés is sok helyen volt, ami lökést tud adni a keresletnek.
Jó a 370 forintos euró, növeli a kiutazási kedvet
– fogalmazott Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke, aki emlékeztetett, hogy a Covid és a háború bizonyos fogyasztási szokásokat megváltoztatott, megjelent a mának élni filozófiája, és meghatározza a fogyasztói döntéseket. A tartós fogyasztási cikkeknek erős vetélytársai lettek a turisztikai kiadások.
Más szektorokkal összehasonlítva az látszik, hogy
a turisztikai cégek kevésbé pesszimisták, a Covid alatt kapott segítségnek köszönhetően jobban átvészelték a válságos időszakokat,
és most nagyobb mértékben hozzá tudnak járulni a makrogazdasági teljesítményhez.
Egyéves az ágazati indexÁgazati információhiány hívta életre az egy éve először közzétett Turizmus Konjunktúra Indexet (TKLI), amely a Covid–19 utáni hatalmas bizonytalanságban még inkább hiánypótlónak és előremutatónak bizonyult a hazai ágazatban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. segítségével működő havi felmérések és az azokon alapuló elemzések jó szolgálatot tesznek a szakmának, és segítik a lobbitevékenységet, mert az eredmények híven tükrözik, hogy mit várnak, mire készülnek és milyen állapotban vannak a turizmus-vendéglátás területén működő vállalkozások. A TKI megizmosodásához és széles körű ismertségéhez, elfogadottságához három év kell, de az már most látszik, hogy a három hónapos előrejelzések pontosak és megbízhatók. |
Tavaly májustól a háború hatásai, majd az új energiaár-szabályozás és a növekvő infláció egészen decemberig romló konjunktúrát, pesszimizmust szült az ágazati szereplőkben, majd januártól konszolidáció,
tavasszal pedig megtorpanás következett, a szektor stagnálásközeli indexeket produkál
– ismertette az összesített eredményeket Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. Emlékeztetett rá, hogy a KSH által legutóbb jelzett, áprilisi 1,5 százalékos vendégéjszakaszám-növekedés mögött 8 százalékos belföldi csökkenés és 13 százalékos külföldi növekedés van.
Szektoronként nézve azt látni, hogy a vendéglátásban nagy bezuhanás volt tavaly június–júliusban, utána lassú növekedés jött, de még mindig mínuszban van, nagyon lassan tér vissza a szektorban a bizalom.
Összességében is látható, hogy a 15 fő alatti, kisebb cégek helyzete a legnehezebb, de az utolsó két hónapban a nagyobb cégek körében is lefelé mozdultak az indexek.
Bár a működési költségek, az eredményesség és a foglalkoztatás terén is pesszimistábbak a cégek, de a turizmusban még így is a teljes gazdasági átlag fölötti a GKI üzleti bizalmi indexe február óta, amire magyarázatot a támogatások adhatnak – hangzott el.
A turizmusban működő cégek 30 százaléka emelni tervezi szolgáltatási árait a következő három hónapban, 65 százalékuk viszont már nem változtat. Noha általános probléma, hogy a megnövekedett költségeket nem tudják érvényesíteni, valahogy másként tudtak alkalmazkodni a helyzethez.
Az ENSZ turisztikai szervezetének felmérése szerint a 2019-es bázishoz mérten még 10 százalékkal alatta van a szektor teljesítménye a járvány előttinek Európában. A növekedést fékező faktorok közül a gazdasági helyzetet sorolta előre a válaszadók 70 százaléka, a magasabb utazási és szállásköltségeket a 62 százalékuk, míg az orosz–ukrán háború 31 százalékkal szerepel a lista elején.
Hogyan élik meg a munkaerőhelyzet aktualitásait az ágazat vállalkozásai?
– tette fel a kérdést Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke a konferencián.
A Covid miatti bezárások során elszenvedett bizalmi válságot máig sem sikerült feledtetni, így most 10-12 ezerrel kevesebb alkalmazottal teljesítik a szektorban a 2019-eshez hasonló forgalmat. A megcsappant foglalkoztatotti állományt nagyrészt már nem is próbálják meg pótolni a cégek, ezt mutatja, hogy mindössze 1,5-1,7 ezer álláshely van csak meghirdetve a vendéglátásban.
Vagy hatékonyabbak lettek a cégek, vagy nem jelentik be a munkaerőhiányt – fogalmazott az ipartestületi elnök, aki szerint a statisztikai adatoknál is nagyobb mértékű munkaerőhiányt éreznek a területen dolgozók.
Csak a külföldi vendégforgalom növekedése táplálja a turizmustÁprilisban a vendégek száma 6,7, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál a külföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően a KSH mai turisztikai adatközlése szerint. Az év első harmadában a belföldi vendégek 8,4 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, amelyek árbevétele 34 százalékkal nőtt. |
Tartósan számolni kell a munkaerőhiánnyal, még inkább pedig feltárni minden megoldási lehetőséget, ami enyhítheti. Ilyen például az atipikus foglalkoztatás, amiben el van maradva Magyarország. Ausztriában és Németországban már a munkavállalók 30 százaléka, nálunk mindössze a 6-7 százaléka tartozik ebbe a körbe.
A szektorban az átlagkereset az országos átlag kétharmada, vagyis
nem emelkedtek a bérek az indokolt mértékben.
Van bizonyos emelkedés, de még messze nem az elvárt szintű.
Az építőipar tavaly elvitte a kisegítő munkaerőt, egy feketemosogató zsarolni tudott egy egész üzletet azzal, hogy feláll, és több pénzért elszegődik az építőiparba.
Ezt a szituációt megélni és jól kezelni nem volt egyszerű a vendéglátósoknak
– mondta Kovács László, hozzátéve, hogy most kezdenek visszaáramlani a nehéz helyzetbe került ágazatokból, de érzékelhető megoldást a vendégmunkások jelentenek.
Hogy megoldás lehet-e a munkaerő-kölcsönzés, arról Csaposs Noémi, a Select Kft. ügyvezető igazgatója beszélt.
Felidézte, hogy a Covid a turizmus-vendéglátást sújtotta leginkább, a munkaerőpiac fiatal, nyelveket beszélő szakembereket kapott ebből az ágazatból, közülük sokan nem is térnek már vissza. A Covid idején hazatérő magyarok közül is többen visszamentek már külföldre, 2022-ben munkaerőpiaci boom lett, százezer nyitott álláshely volt Magyarországon. Globális munkaerőpiaci problémákkal küzd egész Európa, mint a kisebb születésszám, az elöregedés.
Időközben felértékelődött a szabadidő, a munka-magánélet egyensúlya, a munkaerőpiacon a rugalmas munkavégzés nagyon fontos szempont lett. A home office lehetősége, a hibrid munkavégzés, a bérkérdés dominál, éves átlagban 15-20 százalékos béremeléseket kellett a cégeknek megadniuk, ám ezzel az élelmiszerár-emelkedés miatt nem is elégedettek a munkavállalók.
Jelöltvezérelt munkaerőpiac van, aki dolgozni tud és akar, az dolgozik.
A meglévő munkaerőből kell átcsoportosítani, és muszáj a nagyon gyenge arányú atipikus foglalkoztatásra ráerősíteni, kihasználni például a nyugdíjasmunkaerő-potenciált.
Jelenleg 80 ezer harmadik országbeli külföldi dolgozik Magyarországon, fele a turizmus-vendéglátásban, ahol az angolul beszélő Fülöp-szigetekiek és az idegen nyelvet kevésbé beszélő vietnámiak is szeretnek dolgozni. Az ukránokat, szerbeket a kirgizek és a kazahok pótolják most.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.