A világ energiaigénye 3,2 százalékkal bővült 2018-ban, az évtizeden belül a legnagyobb ütemben – tette közzé a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A jelenség mögött a szervezet szerint a világgazdaság erőteljes növekedése, továbbá egyes térségekben a korábbinál markánsabb fűtési-hűtési szükséglet állt.
A nagyobb kereslet lefedésében a földgáznak jutott a főszerep, az energiatermelés növekményének 45 százalékát gázüzemű erőművek adták, főként az Egyesült Államokban és Kínában.
Egyébként minden energiahordozóból több fogyott, mint 2017-ben. Fosszilisekkel fedezték a teljes növekmény 70 százalékát, a naperőművek termelése 31 százalékkal nőtt, és két számjegyű a szélerőművek termelte energia bővülési aránya is.
A nukleáris alapú energiatermelés 3,3 százalékkal bővült – ezzel lényegében elérte a 2011-es fukusimai atombaleset előtti szintet –, a nukleáris eredetű árammennyiség pedig a teljes kereslet 9 százalékának a kielégítésére volt elég.
Mindemellett szénből is többre volt szükség. Ez azért aggasztó – mutat rá a szervezet –, mert a világ energiatermeléshez kapcsolható szén-dioxid-kibocsátása 1,7 százalékkal 33 gigatonnára nőtt, és ebből 10 gigatonnát éppen a széntüzelésű erőművekben égettek el. E létesítmények ráadásul többségükben fiatalok, jellemzően Ázsiában működnek.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.