Júniusban közel 290 ezer munkahelyet hoztak létre, így a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra süllyedt, amire a válság kirobbanása óta nem volt példa. Vagyis az első negyedéves gazdasági visszaesést valóban a rendkívül hideg tél okozta, és most úgy tűnik, hogy folytatódhat a növekedés. A befektetők pedig örültek a kedvező munkanélküliségi híreknek, pedig az elmúlt években a kiábrándító adatokat kedvelték a tőzsdén, mert ebben az esetben még nagyobb pénzesőre számíthattak a jegybanktól.
Vagyis lassan visszatér a világ a normális kerékvágásba. A válság kirobbanása után a Federal Reserve elkezdett pénzt nyomtatni, hogy segítse a gazdaság kilábalását; jelzálogfedezett értékpapírokat és államkötvényeket vásárolt, ami nagyban hozzájárult a kockázatosabb eszközök, így tőzsdék emelkedéséhez. Talán nem túlzás azt gondolni, hogy a világ számos helyén a pénzügyi stabilitás helyreállását segítette a Fed, noha sokan úgy vélik, hogy csak a dollárt akarta gyengíteni, és azzal vádolják, hogy a válság az amerikai jegybank politikájának eredménye.
Akárkinek is van igaza, annyi biztos, hogy az Egyesült Államok gazdasága egyre jobban teljesít, és a Fed fokozatosan csökkentheti a harmadik pénznyomtatási programjának keretösszegét. Már „csak” 35 milliárd dollárnyi friss pénzt nyomnak havonta, ami 50 milliárddal kevesebb a tavalyinál. Idén őszre pedig Janet Yellen, a Fed tavaly kinevezett elnöke teljesen leállíthatja a pénznyomtatógépet, és jövőre jöhet a rekordalacsony, 0-0,25 százalékos kamat emelése.
A Fed majdnem hat éve kezdett a mennyiségi lazítási politikájába, az eurózónában viszont stagnálás közelében lévő gazdasággal és a defláció szélén táncolva még most sem kezdtek eszközvásárlásba. A halogatással viszont csak Európa növekedési kilátásait rontották.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.