A középosztálybeli családok jövedelme emelésének kérdése az amerikai elnökválasztási kampány fontos kérdésévé vált. Arról szól a vita, hogy miként lehetne segíteni a középosztályon.
Sokat lehetne elérni az állami programok fejlesztésével: a piaci igényeket figyelembe vevő képzések kiterjesztésével, a feleségeknek a munkaerőpiacra való belépését vagy visszatérését szolgáló lehetőségek növelésével, az idősebb munkavállalók foglalkoztatását hátráltató társadalombiztosítási szabályok változtatásával, illetve az adószabályok módosításával, hogy azok a termelékenység és a bérek emelkedését eredményezzék.
Sajnos a politikai vitáknak nem használnak azok a statisztikák, amelyek jelentősen alábecsülik a középosztálybeliek jövedelmének elmúlt néhány évtizedben történt emelkedését. Gyakran elhangzik, hogy a háztartások átlagjövedelme alig emelkedett az elmúlt néhány évtizedben. A statisztikai hivatal adatai közül néhány látszólag erősíti ezt a következtetést. Ezek szerint a reál medián háztartási jövedelmek 1984 és 2013 között kevesebb mint 10 százalékkal növekedtek, ami évi kevesebb mint 0,3 százalékos emelkedésnek felel meg.
Bárki, aki átélte ezt az időszakot, tudja, hogy ez durván alábecsült adat. A statisztikai hivatal számításával kapcsolatban három probléma merül fel. Először is nem veszi figyelembe a népesség összetételének változását: a mai háztartások teljesen különböznek a harminc évvel ezelőttiektől. Továbbá a számítás nem elég pontos, mivel a közepes jövedelmű családok növekvő állami juttatásokat is kaptak, miközben az alacsonyabb adókulcsok is növelték bevételeiket. Végül az alkalmazott árindex nem tudja figyelembe venni, hogy az új termékek és termékfejlesztések miként emelték az életszínvonalat.
Amikor a pártoktól független Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) részletes elemzést készített a háztartások jövedelmének 1979 és 2011 közötti változásáról, tágabb értelemben használta a jövedelem fogalmát, és olyan tényezőket is figyelembe vett annak kiszámításánál, mint az élelmiszerjegyek vagy az egészségügyi ellátás. Emellett a számítás tekintettel volt arra, hogy az adókulcsok a közepes jövedelmű háztartások esetében jelentősen csökkentek 2010-re az 1980-as helyzethez képest.
A jövedelem hagyományos definíciójának alkalmazásával a CBO azt állapította meg, hogy a reál medián háztartási jövedelmek csak 15 százalékkal nőttek 1980 és 2010 között, s ez nagyságrendileg hasonló érték, mint amelyet a statisztikai hivatal mutatott ki. Ha viszont a CBO figyelembe vette a különböző állami juttatások és az adókulcsok hatását, akkor azt mutatta ki, hogy a medián háztartások reáljövedelme 45 százalékkal emelkedett.
Emellett el kell mondani: még a jövedelmek jelentős növekedését jelző adat sem tükrözi azt, hogy a reál-életszínvonal mennyire emelkedett. A számításokhoz használt árindex ugyanis a már meglévő áruk és szolgáltatások árainak változását követi, és nem tükrözi az új termékek megjelenését vagy a meglévő áruk és szolgáltatások fejlesztésének hatását. Így ha a jövedelmek 2 százalékkal emelkednek egy év alatt, és az áruk és szolgáltatások árai is ekkora értékben növekednek, akkor a hivatalos statisztikák szerint a reáljövedelem nem változott, még ha olyan új termékek és fejlesztések jelentek is meg, amelyek fokozták a jólétet.
Senki sem tudja, hogy a különböző innovációk és fejlesztések mennyiben növelik a jólétet. Ha ennek a növekedésnek az értéke évente csak 1 százalékos, akkor az elmúlt 30 évben 35 százalékos mértékű volt a reáljövedelmek kumulált növekedése. Ha pedig ezt az adatot a CBO mintegy 50 százalékos növekedési értékével vetjük össze, akkor a medián háztartások reáljövedelme évente csaknem 2,5 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben.
Összességében így elmondató, hogy az amerikai középosztály helyzete sokkal jobban alakult, mint ahogy azt a statisztikai adatokra hivatkozó pesszimisták bizonygatják. Megfelelő intézkedésekkel pedig a jövőben még kedvezőbb lehet a helyzet.
Copyright: Project Syndicate, 2015
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.