Négy évvel az Európai Bíróság magyar vonatkozású döntései után nyugvópontra jutott a hazai joggyakorlat: a jóhiszemű adózók nem büntethetők. Már csak az a kérdés, hogy ki a jóhiszemű.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint Magyarországon 2012-ben a lehetséges áfabevételek egynegyedét, csaknem 3 milliárd eurót (körülbelül 920 milliárd forintot) nem lehetett behajtani. Nem csoda, hogy bosszankodnak a tagállamok adóhatóságai, hiszen a számlagyártás Európa-szerte virágzó üzlet. A legtöbb ellenőrzésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azért nem engedi meg az áfa levonását, mert nem igazolható, hogy a számlázott ügyletet a számlát kibocsátó cég teljesítette – ez tipikusan a „hozott számla” esete. A NAV és a bíróságok azonban évtizedeken át nem tartották fontosnak ilyen ügyekben a jóhiszeműség vizsgálatát.
Az Európai Bíróság 2012-ben hozott döntései felforgatták a hazai gyakorlatot: ekkor mondták ki magyar kezdeményezésre indult eljárásokban, hogy a NAV nem háríthatja át a saját ellenőrzési kötelezettségeit a vállalkozásokra. Ha büntetésre számíthatnak olyan adókijátszások miatt, amelyekre rálátásuk nem lehet, akkor objektív felelősség hárul rájuk. Ez arra kényszeríti őket, hogy maguk ellenőrizzék üzleti partnereiket, holott ez nem a cégek feladata.
Átmenetileg ez a Kúria bíráit is megosztotta. A tanácstalanságot fokozta az áfatörvény 2013-as változása, amely előírta, hogy a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell az áfalevonás alapjául szolgáló számláik eredetének a hitelességét: ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy a számla attól származik, aki az ügyletet teljesítette. Ezt a szabályt az Európai Unió Tanácsa írta elő, tehát még az Európai Bíróság és a tanács is látszólag egymásnak ellentmondó követelményeket támasztott a bíróságokkal, a hatóságokkal és a vállalkozásokkal szemben.
Mára azonban tisztázódni látszik a követendő gyakorlat. A NAV tavaly év végén tájékoztatót adott ki, amelyben leírta, hogy „hozott számla” esetén a számlabefogadó csak akkor büntethető, ha tudott vagy tudhatott a szabálytalanságról. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel az áfalevonási perek gyakorlatának vizsgálatára. A több mint egy évig tartó vizsgálódás összefoglalója szerint a bíróságok többsége objektív felelősséget alkalmazott azokban az esetekben, ahol a számlát nem az állította ki, aki az ügyletet teljesítette. A joggyakorlat-elemző csoport szerint a jövőben ezeknél az ügyeknél is helye lehet a jóhiszeműség (tudta-e vagy tudhatta-e) vizsgálatának.
Mára lényegében csak akkor tagadható meg az áfalevonás egy vállalkozástól, ha rosszhiszemű volt: tudta vagy tudhatta, hogy a számla nem attól származik, aki az ügyletet teljesítette, vagy az ügylet valamelyik szereplője adókijátszást követett el. Az adóellenőrzések a perek fókuszával együtt a jóhiszeműség kérdésére fognak áthelyeződni.
Amióta az áfaszabályozás előírja, hogy a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a számla eredetének hitelességét, a vállalkozásoknak belső ellenőrzési folyamatokat kell kialakítaniuk. A bejövő számláik lekönyvelése előtt ellenőrizniük kell a számlakibocsátó cégnyilvántartási adatait, a nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát, az adószám érvényességét, az üzleti partner teljesítőképességét (rendelkezik-e a termékkel, képes-e a szolgáltatást teljesíteni), és célszerű ellenőrizniük a NAV nyilvános adatbázisaiban elérhető adatokat is (például 180 napon túli, illetve jelentős összegű adótartozás, végrehajtási eljárás a cég ellen, be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása). Ha egy adóellenőrzési eljárásban kiderül, hogy a vállalkozás ezeket nem tette meg, úgy jóhiszeműségről már nehezen beszélhetünk.
Felmerül a kérdés: nem oda jutottunk négy év alatt, ahonnan elindultunk? Az Európai Bíróság ugyanis 2012-ben azt kifogásolta, hogy a NAV a saját ellenőrzési feladatait hárította át a vállalkozásokra, noha a vállalkozásoknak nem feladatuk az üzleti partnerek ellenőrzése. Tettünk volna két lépést előre, de egyet hátra? Változnak az idők, ma már nem büntethetők jóhiszemű vállalkozások, de csak az jóhiszemű, aki gondosan ellenőrzi üzleti partnereit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.