Tízből kilenc csúcsvezetőnek okoz álmatlan éjszakákat, hogyan tudná magasabb szintre emelni cége innovációs teljesítményét: lépést tartani a technológiai trendekkel, megszólítani és megtartani az Y és Z generációs munkavállalókat, kibontakozási lehetőséget adni a karrier-ranglétrán beragadt középvezetői rétegnek. Ez csak néhány azon kihívások közül, melyekkel már nemcsak a HR-osztálynak, hanem az egész cégvezetésnek behatóan kell foglalkoznia.
A hagyományos felépítésű vállalatokban hagyományos módszerekkel ugyanis nehéz gyorsan és jelentős innovációt létrehozni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy újonnan indult startup egy formabontó termékkel orozza el a piaci részesedést a nagyobb vállalatok orra elől. Ráadásul a kreatív, energiákban gazdag és tettre kész munkavállalók is sokszor inkább köteleződnek el egy új ötlet mellett, hátrahagyva a biztonságos, de unalmasnak vélt munkahelyüket.
A startup és a nagyvállalat gyakran tűnik a két végletnek, de ha innovációról van szó, mégis érdemes összefogniuk. A startupok kálváriája jól ismert: nincs elég pénz, befektető, nincs idő megtalálni a legjobb terméket és piacra lépési stratégiát, ezért tízből legalább kilenc kezdeményezést utolér a kudarc. Nagycégben „statruposan” fejleszteni pedig papíron szépen működik, de a legtöbb esetben a nagyvállalati kultúra és bürokrácia oltárán véreznek el az ilyen kezdeményezések.
De van remény. A Google, az Axa vagy éppen a Jaguar Land Rover csak néhány azok közül, amelyek multiként a startuposodásban látják a stratégiai megoldást. Erre többféle módszer létezik, például a nyílt innováció, vállalati kockázatitőke-befektetések vagy vállalati startupstúdiók létrehozása. A cél, hogy az amúgy merev szervezeti struktúrából kiemelkedhessenek az innovatív kezdeményezések.
Akármelyik modellről legyen is szó, annak nagy ára van az induláskor. Például egy belső vállalati startupprogram beindítása és az optimális üzemméret elérése igen magas befektetést és erőfeszítést igényel. A megtérülés pedig ideális esetben is legalább három-öt év. Ugyanúgy, ahogy egy évtizede még minden nagyobb vállalatnak vagyonokat kellett költenie saját szerverekre, informatikai infrastruktúrára. Aztán jött a felhő, amelynek fő előnye, hogy egy informatikai partner átvállalja a vállalatoktól az infrastruktúra-építés és -fenntartás nyűgeit. Az ügyfél pedig kulcsrakész, könnyen skálázódó, garantált minőségű megoldást kap. És a cégek tizedakkora költséggel ugyanolyan szintű IT-kapacitásokat tudnak megszerezni.
Hasonló trend figyelhető meg startupépítésben is. Ez a „Startup as a Service”. A vállalat meghatározza az innovációs igényeit, hogy milyen tematikájú startupokat akar felépíttetni, egy erre szakosodott stúdió pedig biztosítja az építkezéshez szükséges kapacitásokat. Ideértjük a technológiai, dizájn-, marketing-, üzletfejlesztési és ügyvezetési kapacitásokat. És ami legalább ennyire fontos, a know-how-t: hogyan kell hatékonyan ötleteket generálni, dönteni a prioritásokról, majd egyszerre tucatnyi startup építését és növekedését menedzselni? Ebben a konstrukcióban lehetséges például termelőcég számára is új termékvonalakat és üzleti modelleket kifejlesztetni anélkül, hogy ahhoz radikálisan át kellene alakítania a belső működését. De láttunk már példát globális biztosítótársaság, autómárka és gyógyszeripari cég esetében is kiugróan sikeres esetekre. A kulcs a vállalati igények és lehetőségek figyelembevétele és átvitele a kivitelezésben. Ehhez pedig kell a saját tapasztalat. Ez utóbbi az, amelyből még meglehetősen kevés van, hiszen ez globális szinten is új trend. Trend, amelyet ha okosan kiaknázunk, akkor lépéselőnybe juttathatjuk az itthon innováló vállalatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.