Hitelboom – Csoda vagy lehetőség?
Az MNB vezetése a közelmúltban igen ambiciózus hitelezési célokat vázolt fel a következő évtized végéig. Míg a vállalati oldalon a hitelállomány átlagos éves növekedését 13, addig a háztartások hitelállomány-bővülését 15, ezen belül a lakáscélú hitelállomány 18 százalékos emelkedését tartják kívánatosnak. Természetesen, mint minden célkitűzésnél, felmerülnek kérdések, ilyen ütemű növekedés fenntartható-e keresleti, illetve kínálati oldalról, és okozhat-e túlhevülést a gazdaságban.
Nézzük először a kínálati oldalt.
A hazai hitelintézetek tőkehelyzete kiváló, a tőkemegfelelési mutató 2017 végén 20,5 százalék, a Tier 1 ráta 18,4 százalék volt, ami nemzetközi szinten is kimagasló, egyúttal a hitelkínálat jelentős növelését teszi lehetővé.
A hitelvolumenek növekedése szűk kamatmarzs mellett is lehetővé teszi a bankok eredményének növelését, ennek egy részét tőkésítve a bankok szavatolótőkéje is emelkedhet, javítva a hitelezési potenciált. Eközben a hitelintézetek mérlege is tisztult: egy év alatt 10 százalékról 6,6-re süllyedt a nem teljesítő hitelek aránya. A következő években feltehetően folytatódik a hitelintézetek mérlegének tisztulása, részben a követeléseladások miatt, részben annak hatására, hogy a gazdasági növekedés és ezzel összefüggően a jövedelmek növekedése egyes befagyott követeléseket ismét teljesítővé tehet, de túlnyomórészt az új hitelek alacsonyabb bedőlési rátájának köszönhetően.
Óriási fordulat következett be a hazai bankszektor forrásait tekintve is: míg a 2008–2009-es válság mélypontján a bankok hitel-betét mutatója még a 150 százalékot is átlépte, mostanra a 70 százalékos szint közelébe süllyedt. Ezt a hitelek leépülése mellett a betétállomány tartós és a közelmúltban felgyorsuló növekedése okozta. Ha megvalósul a jegybank által felvázolt hitelboom, a hitelek egy része visszakerül a bankrendszerbe betétként, így nem kell attól tartani, hogy a hitel-betét arány újra egészségtelenül meghaladja a 100 százalékot. Tehát tőke-, finanszírozási és forrásoldalról nem látszik semmi akadálya a hitelezés robbanásszerű növekedésének.
A keresleti oldalon egyelőre felemás a helyzet.
A vállalatok hitelállománya a GDP 17, a lakosságé a GDP 15 százalékát éri el, ami mind historikus, mind nemzetközi és régiós szinten is kirívóan alacsony, ezek duplázódása sem jelentene túlfűtöttséget. Ahhoz, hogy az állományok növekedni tudjanak a GDP arányában, a GDP 7-8 százalékos nominális növekedési ütemét kell meghaladniuk.
A vállalati hitelezés esetében megtörtént a fordulat, az állomány növekedése már közelíti a megcélzott szintet, bár még némileg gyorsítható. A munkaerőpiaci helyzet miatt a vállalatok rákényszerülnek a további fejlesztésekre, így a kereslet feltehetően adott lesz a következő időszakban is, azonban a vállalati hitelpenetráció szélesítése – ahogy a jegybanki, illetve az MFB-s szakértők rámutattak – még szükségszerű, hiszen nagyon sok vállalkozás egyáltalán nem vesz igénybe külső forrást. Ehhez a garanciaintézmények felismert fejlesztése is nélkülözhetetlen. A vállalati hitelezésben új szempontok jelenhetnek meg: képes-e egy adott vállalkozás a termelékenységének javítására ahhoz, hogy versenyben tudjon maradni a munkaerőért? Különben munkaerő nélkül maradhat, így fizetőképessége is megkérdőjeleződhet.
A háztartások hitelállománya gyakorlatilag stagnál, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben érdemben bővült az új hitelkihelyezések összege.
Ez részben a követeléseladásoknak, részben a régebben felvett hitelek amortizációjának köszönhető. Ezért ahhoz, hogy a lakossági hitelállomány növekedést tudjon mutatni, ennél is erőteljesebb hitelezésre lenne szükség. Az új lakások közeljövőben várható átadási hulláma lökést adhat a hitelkihelyezéseknek, ahhoz azonban, hogy tartós legyen a hitelkiáramlás, többek között az új lakások kedvezményes áfájának meghosszabbítására lenne szükség. Mivel az egész régióra jellemző, egyre súlyosabb munkaerőhiány hatására a következő években dinamikus maradhat a bérnövekedés, a hitelt felvevő háztartások száma, valamint a hitelek összege is növekedhet. A tartós bérnövekedés hatására pedig az ingatlanárak növekedése is folytatódhat, így a drágább lakások megvásárlásához is egyre nagyobb kölcsönökre lesz szükség. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a háztartások pénzügyi vagyona, megtakarításai ugrásszerűen növekedtek az elmúlt években, ami szintén lehetőséget biztosít bátrabb hitelfelvételre.
Tehát a hitelkeresleti oldalon is van lehetőség bővülésre, kérdéses azonban, hogy ennek növekedési üteme eléri-e a jegybank által kitűzött célt, a nagyobb kérdés pedig az, hogy egy ilyen dinamikus hitelbővülési ciklus fenn tud-e maradni több mint tíz éven keresztül. Mindenesetre középtávon nem látszik túlfűtöttség a hazai gazdaságban, így a feltételek adottak egy hasonló méretű hitelezési boomra, de ennek tartóssá tételéhez a versenyképesség és a termelékenység érdemi javulására van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.