Miért állt le a magyar QE?
Lassan három hónapja már, hogy a monetáris tanács bejelentette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) másodpiaci állampapírt vásárol (quantitative easing, QE), amit május elején el is kezdett. Júniusban azonban mintha leállította volna a programot a jegybank. A QE kimondott célja a monetáris transzmissziós mechanizmus erősítése a hozamgörbe hosszú végén is, mivel erre a meglévő jegybanki eszköztár csak korlátozottan tud hatást gyakorolni. Ebben rejlik a magyar program sajátossága a külföldi (elsősorban EKB) példákhoz viszonyítva:
a cél nem az infláció felpörgetése, hanem a kamatok leszorítása. Az előbbi a pénzmennyiség sterilizálása miatt nem várható, és figyelembe véve a cél fölötti maginflációt, nem is lehet célja a jegybanknak. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mi történt a program elindítása óta.
A tízéves másodpiaci állampapírhozam április elején, a bejelentést megelőzően 2,8 százalék körül mozgott, ez magasabb, mint az év eleji 2,0 százalék körüli szint, de elmarad a március közepi 3,3 százalékos csúcstól. Már a program bejelentésének is pozitív hatása volt: a tízéves másodpiaci hozam 40 bázisponttal csökkent pár nap alatt. A változást a monetáris tanács április 28-i ülése hozta el, amelyen döntöttek a program május 4-i elindításáról. Ennek hatására a 2,4 százalékos tízéves másodpiaci hozam újabb 40 bázisponttal esett, vagyis ismét elérte az év eleji szintjét. A vásárlások tényleges megkezdésének nem volt további hatása.
Azóta az MNB hétszer tartott állampapír-vásárlási aukciót, de tényleges vásárlásra csak az első négy májusi alkalommal került sor, 149 milliárd forint értékben.
Ennek hatása vissza is köszön a másodpiaci hozamokban: májusban a tízéves hozam kis ingadozás mellett 2 százalék körül alakult, de az eszközvásárlások leállításával ismét emelkedni kezdett, június közepére 2,3 százalék közelébe. Vagyis a jegybank a vásárlásokkal le tudta szorítani a hozamokat, de a vétel leállításával ismét növekedésnek indultak.
Érdemes azt is áttekinteni, hogyan alakultak eközben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukciói. A koronavírus hazai megjelenése előtt az elsődleges forgalmazók a meghirdetett mennyiség többszörösére nyújtottak be ajánlatot, így az ÁKK a tervezettnél nagyobb összeget tudott bevonni a piacról tízéves futamidőn. Az ÁKK a problémával csak márciusban szembesült: a 12-én megtartott aukción tíz- és húszéves lejáraton nem is tudott forrást bevonni, és ötéves lejáraton is csak a tervezettnél kevesebbet. Sőt a március végi tízéves kötvényaukciót el is halasztotta, bár ekkor az ötéves államkötvény iránti kereslet háromszorosan meghaladta a kínálatot. A következő – április 9-i – tízéves kötvényaukción (két nappal a QE bejelentését követően) az ÁKK tízmilliárd forintot kívánt bevonni, míg az elsődleges forgalmazók 49,3 milliárdra nyújtottak be ajánlatot:
az ÁKK megemelt értékesítéssel 15 milliárdos értékben bocsátott ki tízéves állampapírt. Az azóta lezajlott öt aukción nem merült fel újabb probléma, a benyújtott mennyiség minden alkalommal meghaladta az előzetesen meghirdetettet.
Mit mutatnak az adatok? A jegybanki állampapír-vásárlások a hozamok csökkentése mellett helyreállították a keresletet is. Akkor miért állította le a jegybank a vásárlásokat? Egyrészt, mert a piaci kereslet rendeződött, megszűnt a márciust jellemző volatilitás, így a beavatkozás szükségessége is. Másrészt az állampapír-vásárlások jókora rizikót is hordoznak: a befektetőket a kockázatosabb termékek (vállalati kötvények, tőzsde, ingatlan) felé terelik, és növelik a jegybanki mérleget. Ezért az MNB feltehetően igyekszik a vétel ütemét visszafogni, és csak a szükséges mértékben beavatkozni a piac működésébe.
Mit várhatunk ezután? A másodpiaci hozamok júniusban fokozatosan emelkedtek, de a korábbi kritikus szintek még távol vannak, és az ÁKK aukciói is gond nélkül zajlottak le. Arra lehet számítani, hogy a jegybank a QE-t a külföldi példáknál rugalmasabban, nem folyamatosan, a piaci folyamatok függvényében veti majd be. Erre meg is van a mozgástér, az aukciók lebonyolításához nincs szükség a monetáris tanács ülésére. A rugalmasság ára azonban a kiszámíthatatlanság, ami bizonytalanságot okoz, így az eredményesség csökkenhet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai sajátosságokkal rendelkező QE hatékony a koronavírus okozta piaci turbulenciákkal szemben, és elő tudta segíteni az államadósság finanszírozásának biztosítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.