Kereszttűzben a bérdinamika

Még a járvány sem tudta megállítani a bruttó átlagkeresetek évek óta tartó dinamikus emelkedését. Ha a számok mögé nézünk, első pillantásra talán meglepőnek tűnhet, hogy

a járvány következtében lezajló munkaerőpiaci folyamatok – a statisztika sajátosságainál fogva – valamelyest még hozzá is járultak ahhoz, hogy a 2020-as bérdinamika továbbra is kiemelkedő mértékű, 9,7 százalékos legyen.

Kézenfekvő, hogy a koronavírus okozta járvány miatt végbemenő gazdasági változások hatással voltak a munkaerőpiacra is. Az elbocsátások mellett a munkáltatók közül sokan a munkaviszony fenntartásával átmenetileg szüneteltették a tevékenységüket, mások fizetett vagy fizetetlen szabadságra küldték alkalmazottaikat. A korlátozások és ezek gazdasági hatásai miatt a munkaadók leggyakrabban a munkaidőt, a munkarendet változtatták meg – ezen belül egyes munkavállalókat teljes munkaidősből részmunkaidőssé soroltak át –, illetve lehetővé tették az otthoni munkavégzést.

A járvány nyomán megváltozó munkakörülmények tekintetében az átlagkeresetek szempontjából statisztikailag az a mérvadó, hogyan változott a teljes munkaidőben alkalmazásban állók összetétele, mivel a munkaerőpia­cot ért sokk az egyes nemzetgazdasági ágakat és az egyes foglalkozási csoportokat eltérő intenzitással érintette.

A kialakult gazdasági helyzet leggyakrabban a kevesebbet kereső, fizikai munkát végző alkalmazásban állók számára volt kedvezőtlen,

akik a munkavégzés jellege – például a személyes jelenlétet igénylő üzemi termelés – miatt kerültek nehéz helyzetbe. A fizikai és a szellemi, teljes munkaidős alkalmazottak így előálló arányváltozása is – kismértékben ugyan, de – hozzájárult a bruttó átlagkereset növekedéséhez.

A KSH annak érdekében, hogy a kereseti adatokkal kapcsolatos felhasználói igényeket minél magasabb fokon elégíthesse ki, 2019 óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallá­sainak felhasználásával állítja elő a havi létszám- és keresetadatokat. A NAV-tól átvett adatok köre jelentős információtöbbletet tartalmaz, pontos tájékoztatást kaphatunk belőle például a keresetek eloszlásáról, vagy kiszámítható ez alapján a medián kereset is, amelynek nemzetgazdasági ágak szerint részletezett adatai tavaly óta már a KSH honlapján is elérhetők. Az Eurostat legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatai szerint

a teljes munkaidősök körében a me­dián keresetnek az átlagkeresethez viszonyított aránya az unióban 72,6 százalék (Portugália) és 92,7 százalék (Belgium) közé esett, hazánk értéke (80,9 százalék) többek között Luxemburg, Lengyelország és Franciaország arányához volt hasonló.

A medián bérnek az áltagbérnél alacsonyabb értéke időnként viták forrása, annak ellenére, hogy természetes jelenség. Nem lehet azonban kijelenteni, hogy egyedül az lenne a kedvező, ha a medián magasabb, mint az átlagbér. Jó példa erre, hogy 2020-ban hazánkban a medián és az átlagkereset aránya az egészségügy, szociális ellátás területén volt a legmagasabb (107 százalék), ezen belül a szociális ellátásban még ennél is több, 144 százalék. Mégsem gondolja senki, hogy a szo­ciális ellátásban dolgozók kereseti helyzete kedvező lenne. Itt a mutató értéke a közfoglalkoztatottak magas arányával magyarázható, ami az átlagkeresetet a medián alá vitte.

A fenti példából is látható, hogy a közfoglalkoztatottak béradata is része a KSH által publikált átlagbérnek, nem igaz tehát az ezzel ellentétes, vissza-visszatérő állítás. Ugyanígy tévedés vagy rosszindulatú politikai támadás azt állítani, hogy az az évtizedes, következetes – és ezért összehasonlítható adatokkal szolgáló – statisztikai gyakorlat, hogy a legalább öt főt foglalkoztató munkáltatóknál dolgozók bére képezi a hivatalos átlagbérszámítás alapját, az nagyságrendi, akár 30 százalékos eltéréshez is vezet. A valóság ezzel szemben az, hogy ha valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagbérét a hivatalos, fenti módszertan szerint mért átlagbérrel összevetjük,

legfeljebb 3 százalék körüli eltérés tapasztalható, ez forintosítva körülbelül 10-13 ezer forint, a bérdinamika pedig szinte tökéletesen megegyezik a két adatkör esetén.

A KSH ezt az adatot is publikálta a honlapján.

Az említett példákból is kitűnik, hogy a statisztikai adatok felszínes megítélése helyett sok esetben érdemes a jelenségek mélyére ásni. Ebben a KSH is segíti az adatai iránt érdeklődőket.