Elkerülhető, hogy a lakosság gyenge digitális felkészültsége az 5G terjedésének útjába álljon

Magyarországon az 5G használatának a széles körű alkalmazása 825 milliárd forint nettó haszonnal kecsegtet, a technológia terjedése mégsem halad gördülékenyen. A legfőbb akadály, hogy a magas beruházási igény megtérülése bizonytalan, mert félő, hogy a lakosság alacsony szintű digitális írástudása lassítja az 5G felfutását. Éppen ezért az induláshoz olyan B2B-megoldásokat érdemes fejleszteni, amelyek használata vonzó, és maguk is hozzájárulnak a digitális készségek fejlesztéséhez. 

A kelet-közép-európai régióban az Ericcson adatai szerint a mobil-adatforgalom a járvány két évében 1,76 exabyte-tal, azaz 74 százalékkal növekedett. Az előttünk álló években ilyen erőteljes áttörés nem várható, de a következő öt évben is évi 22 százalékos növekedési ütem valószínűsíthető, így az idei 4,14 exabyte-os adatforgalom 2027-re 11,32-ra emelkedik. A régióban az egy eszközre jutó adatforgalom 2020-ról 2027-re 7,65 gigabyte-ról 32 giga fölé emelkedik, ami elmarad ugyan a 40 giga feletti várható világátlagtól, de így is több mint négyszeres növekedés. 

Az 5G-technológia elterjedésének legnagyobb akadálya a hatalmas beruházási igény. Becslések szerint a technológia alapjául szolgáló hálózat fejlesztése a következő öt évben világszinten 1000 milliárd dollár beruházást emészt fel, a megtérülés viszont bizonytalan. Különösen igaz ez ott, ahol az 5G-re épülő szolgáltatások igénybevétele a világátlagnál lassabban terjed. Márpedig az előrejelzések szerint ebből a szempontból a régió nem áll jól. 

Az Ericsson becslése szerint az egy mobiltelefonra jutó adatforgalom tekintetében a régió már tavaly is 13 százalékkal maradt el a világátlagtól, és ez a különbség 2027-re 20 százalékra nőhet. Ez akkor is igaz, ha Kelet-Közép-Európában az 5G-s mobilelőfizetések aránya az idei 2 százalékról 2027-re az előrejelzéseknek megfelelő 49 százalékra ugrik. A magas beruházási költségekkel párosulva ez is oka lehet annak, hogy az elmúlt egy évben az 5G-fejlesztések lassulni látszanak. 

Az 5G-ben rejlő üzleti potenciál négy fő területen aknázható ki, ám ezeknek csak kisebb része lesz képes pár éven belül értéket teremteni a szolgáltatóknak. A négy fő terület, az ipari és logisztikai szolgáltatások, az okosváros és az okosvidék-fejlesztések, valamint a közigazgatás. Becslések szerint világszinten ezek együttesen 4300 milliárd dollár bevételt termelhetnek azoknak a szolgáltatóknak, amelyek az 5G-technológiára épített szolgáltatásokkal állnak elő.

Ami Magyarországot illeti, a szükséges beruházási költségek ugyancsak magasak, de a várható hasznok is magasak. Az Analysys Mason által az Ericsson és a Qualcomm megbízásából készült tanulmány szerint Magyarországon a technológia potenciális nettó haszna a négy fő területen összesen több mint 800 milliárd forint lehet. A megtérülés – főleg a lakosság nagyarányú gyenge digitális felkészültsége miatt – mégis kétséges. Az ábrán jól látszik, hogy az ipari és a logisztikai felhasználás csak az elméletileg elérhető haszon 30 százalékát hozhatja a szolgáltatóknak, a másik három – a potenciális bevételek 70 százalékát adó – területen azonban a végső felhasználó jellemzően a lakosság, amelynek a digitális felkészültsége döntő jelentőségű a szolgáltatások elterjedésében.

Magyarország a digitális felkészültség mérésére széles körben elfogadott DESI index szerint 27 európai ország közül a 22. helyen áll 40 százalékos mutatóval, miközben az Európai Unió átlaga 47 százalék, a legjobban teljesítő négy ország pedig 60 százalék feletti indexet mutat fel. A magyar lakosság internetes ismeretei Európában a 21. helyen állnak, és ez igaz az alapszintű digitális készségekre és a haladókra egyaránt, vagyis bőven van tér az uniós átlaghoz való felzárkózásra. 

Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország a hálózati technológiák kiterjesztéséről szóló DESI-mutatókban alapvetően jól szerepel, de mindenképpen sokkal jobban, mint más DESI-almutatók esetében. A technológia terén Magyarország még mindig bőven az európai középmezőnyben szerepel, de látni kell, hogy az elmúlt két évben ezeknél a mutatóknál is sokat romlott az ország pozíciója. 

Az elmúlt években egyetlen mutatóban, a szélessávúinternet-előfizetések arányában mutatkozott előrelépés, ebben Magyarország egyenesen az első helyre lépett előre Európában. Az összes többi mutatóban azonban lecsúszás tapasztalható. A szélessávúmobilnet-előfizetésben elment mellettünk Európa, két év alatt 11 helyet rontva már csak 14. helyen állunk, a fix széles sávú internettel való lefedettségben pedig a 13.-ról a 18. helyre estünk vissza. Ez az, ami miatt az iparág szereplőinek nagyon oda kellene figyelniük arra, hogy ne maradjunk le egy olyan szegmensben, mint az 5G, amelyben a régió élmezőnyébe tartoztunk.

A technológiai alapok tehát még megvannak, és az sem igaz, hogy jól kiválasztott 5G-s szolgáltatásokkal ne lehetne a fogyasztói szokások megváltozására építeni: a magyar fogyasztók gyors, súrlódásmentes, transzparens és digitálisan folyamatosan elérhető szolgáltatásokat várnak el az őket kiszolgáló üzleti és kormányzati szereplőktől. A KPMG kutatása szerint a lakosság 62 százalékának fontos vagy nagyon fontos, hogy az őt kiszolgáló vállalat megfelelő applikációval rendelkezzen a vásárláshoz, és csaknem negyede fontosnak tartja az okostelefonok interaktív használatának lehetőségét a vásárlásaiban. Igény tehát láthatóan van a digitalizációra, ám a digitális készségek hiánya gátat szab a fejlesztéseknek.

Most tehát azt látjuk, hogy az 5G bevezetése lassabban halad, mint a korábbi technológiáknál megszoktuk, és a kezdeti várakozásokhoz képest is lelassult. Alapvetően azonban még mindig nem állunk rosszul, ugyanakkor a versenyképesség fenntartása érdekében mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy miként lehetne felpörgetni a technológia fejlesztését. 

A lakosság digitális edukációja sosem késő, de ahhoz lemaradásban van, hogy ez mozdítsa elő a következő évek fejlesztéseit. A követendő cél ezért inkább az igények alapos felmérésén és kiszolgálásán alapuló feladat priorizálása lehet, amivel elérhető, hogy a lakosság az 5G által lehetővé tett új szolgáltatásokon keresztül szerezze meg azokat a készségeket, amelyek a továbblépéshez szükségesek. 

A fogyasztók figyelmét felkeltő use-case-ek kiválasztása és megvalósítása az állam, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az operátorok fokozott együttműködésére épülhet. Nemzetközi szinten már vannak jó gyakorlatok, hiszen az egyetemek, a városfejlesztés, a turizmus és a tömegközlekedés terén találhatunk már olyan megoldásokat, amelyek nagy lakossági csoportok bevonásával sikerrel működnek.

Ezeknek a szereplőknek együtt kell felismerniük azokat az 5G-alapú B2B2C-lehetőségeket, amelyek az ügyfelek érdeklődésének középpontjában állnak, hogy a hálózat fejlesztési költségeit ne csak a B2B-lehetőségek kiaknázása finanszírozza, hanem a sokkal nagyobb potenciált rejtő lakossági felhasználási területek is mielőbb értékteremtővé váljanak.