Nem választás kérdése a digitalizáció a biztosítások piacán

A napokban került hozzám egy lemezjátszó, és hozzá 50-60 lemez. Nagy örömmel üzemeltem be, mert megvan a varázsa annak, amikor a felrakott lemezre finoman ráereszkedik a hangszedő tű, és enyhén sercegve megszólaltatja a levegős, a digitális zenehallgatási élményhez képest valahogy természetesebb hangzást. Mindeközben azon gondolkodtam el, hogy vajon mikor hallgattam utoljára végig egy teljes lemezt az elmúlt években, és arra jutottam, hogy erre 8-10 éve biztos nem volt példa. A streaming szolgáltatók nyújtotta szabadságnak köszönhetően magam válogatom össze azt, hogy mit szeretnék hallgatni, de sokszor hagyatkozom az egyre pontosabb ajánló rendszerre is, aminek köszönhetően új előadókat, és zenéket ismerhettem meg. A kényelem felülírta azt, hogy mennyivel jobb élmény is lemezjátszón lemezt hallgatni, és ez utóbbi megmaradt amolyan retró hobbinak. A zeneiparban megtapasztalt változás jól mutatja, hogy a technológia és a digitalizáció hogyan képes felülírni egy teljes iparágat. Ahogy mindenki számára kényelmesen elérhetővé vált az interneten keresztül a világ összes zenéje, megteremtve az egyedi ízlés szerinti lejátszási listák szabadságát, a zenehallgatás átalakult, és vele alakult át minden, ami a zenéhez kapcsolódik. 

A zeneipar átalakulása számos egyéb hagyományos iparág számára mutathatja meg, hogy mire számíthatnak. Ennek kapcsán most kifejezetten az egyik többszáz éves, erős gyökerekkel rendelkező iparág, a biztosítás jövőjét igyekszem körbejárni.

A biztosítás ugyanis az elmúlt 100 évben nem sokat változott, azonban a digitalizáció hatása egyre inkább eléri ezt a területet is. Sok nagy múltú hagyományos szereplő kapaszkodik az eddigi működésébe, és nem képes kilépni meglévő termékstruktúrájából, értékesítési stratégiájából, folyamataiból. Persze ez részben köszönhető annak is, hogy robosztus rendszereket üzemeltetnek, amik kevésbé teszik lehetővé a gyors reakciót, és sokszor elhangzik a szabályozó oldaláról történő túlszabályozottság is, ami a pénzügyi termékeknél alapvetően elvárható. A kérdés csak az, hogy így hogyan tudják felvenni majd a versenyt azokkal a szereplőkkel, akik az iparágon kívülről, jelentős digitális tapasztalattal fognak erre a piacra megérkezni, és kihasítani kisebb-nagyobb szeletet a hagyományos szereplők tortájából. Ez az idő ugyanis egyre inkább eljön. 

Az elmúlt években viszont annyi adat áll elő, ami ezt a helyzeti előnyt teljesen felborítja, és azok a biztosítók, akik nem alkalmazkodnak, nem fejlesztik digitális képességeiket, hamar a vesztes oldalon találhatják magukat. 

Ezekre az adatokra építve ugyanis perszonalizált árazási struktúrákat is ki lehet alakítani a jövőben, ami jobban alkalmazkodik az ügyfelek valós kockázatához. Hogy egy példával érzékeltessem milyen lehetőségeket rejt ez a fajta megközelítés, elég csak a saját startupunk a Cristo, autós ökoszisztémát építő alkalmazásban kínált casco termék árazási logikáját megnézni. A hagyományos biztosítók bár felteszik a kérdést, hogy hány kilométert használja valaki az autóját, ezt az adatot nem tudják ellenőrizni, így nagy kedvezményt nem tudnak hozzá rendelni. A Cristo Casconál a felhasználók által megtett valós kilométeradat alakítja a casco díját, mivel ehhez egy telemetriai eszköz küldi számunkra az információkat ügyfeleink autójából. A jövőben ezek alapján az adatok alapján a kockázatvállalást, a díjképzést is tudjuk majd pontosítani, sőt, akár olyan új termékek kialakítása is lehetővé válik, amit más ilyen adatok nélkül nem képes biztosítani.

valamint a helyadatok a kármegelőzésben is segítenek, hisz például már jelenleg is értesítést küldünk, ha az autó környékén jégeső vagy egyéb időjárási esemény várható, vagy ha az autó megmozdult a felhasználó tudta nélkül. 

Az ügyfelek, felhasználók ráadásul azt az élményt várják el a biztosításoktól, amit az életük bármely területén megszoktak. Néhány érintéses szerződéskötést, rendkívül gyors ügyintézést, és pillanatok alatt történő kárrendezést. Ezzel párhuzamosan a biztosítás értékesítése is átalakulóban van, amihez a megszokott termékeknek is változásokon kell átmenniük. Jelenleg a legtöbb biztosítást még mindig üzletkötők értékesítik, személyes jelenléttel, azonban az online értékesítések szerepe folyamatosan nő. Az igazi áttörést és átalakulást az hozhatja el, ha a biztosítás értékesítése a különböző digitális ökoszisztémák részévé válik, és beépül a különböző szolgáltatások vásárlási folyamatába. Erre jó példa az utasbiztosítások értékesítésének online csatornákra terelődése, ahol a repülőjegy-, vagy szállás foglalási folyamatban pillanatok alatt meg lehet már kötni a biztosításunkat.

Az egyik, hogy ezt a típusú digitális kompetenciát, és ökoszisztéma építést házon belül alakítják ki. A másik út, ha a digitalizációt nem házon belül valósítják meg, hanem akár külön céget alapítanak rá (lásd a hazai piacon a Cherrisk példáját, akik az Uniqa csoport digitális startupja), vagy megteremtik a lehetőséget az egyszerű együttműködésre a digitalizációban, ügyfélélményben jártasabb szereplőkkel, ökoszisztéma partnerekkel, és hozzájuk szervezik ki a biztosítási tevékenység nagy részét, ők pedig a háttérben a biztosítói stabilitást nyújtják, és a törvényi megfelelést biztosítják. Szerencsére ennek jogi háttere is adott, hisz digitális MGA (vezérügynök) együttműködések keretében a fenti működés megvalósítható. Így működik a már említett Cherrisk is a hazai és nemzetközi piacon, és ilyen engedélyt szerzett meg a Cristo is az Uniqa Liechtenstein hátterével. Egy ilyen engedély birtokában ráadásul az országhatárok is könnyebben átléphetővé válnak, hisz az EU-n belül mindössze bejelentési kötelezettsége van az MGA licenccel rendelkező szereplőnek, és megkezdheti bármely országban határon átnyúló szolgáltatásként tevékenységét, a helyi status quo feszegetését. Előbb-utóbb pedig a hagyományos biztosításkötés is amolyan retró élménnyé válhat, mint a lemezjátszós zenehallgatás, ami megmarad azoknak a műértőknek, akik ragaszkodnak a hagyományos értékesítéshez, az így megfizetett tanácsadói jutalékkal terhelt nem túl költséghatékony termékekhez.