Beszélnünk kell a munkahelyi jóllétről és a mentális egészségről

A hatékony kommunikáció az emberiség kezdete óta képes akár háborúkat szítani, de ugyanúgy békét teremteni is. Ez a marketing- és márkaépítési szakemberek esetében is igaz: egy átgondolt kommunikációs stratégia felépíthet egy egész márkát, a hiánya pedig bármikor tönkre is teheti azt. A kommunikáció eszköztára segítségével jelentős változásokat lehet elérni akár a legfontosabb témák megítélésében is. 

Számos szervezet számára a változások egyik meghatározó fókuszpontja a mentális jóllét. Miközben a világ a pandémia következményeivel küzd, a mentális egészség és jóllét világszerte prioritássá vált. Felmerül a kérdés: miként képesek a szervezetek hatékony kommunikációval felhívni a figyelmet az inspiráló, pozitív környezet jelentőségére, miközben meg is teremtik azt a munkavállalóik számára?

Sokszor mondják, hogy az határozza meg a valóságot, amit látunk. A média pedig fontos szerepet játszik a percepciók és a vélemények kialakításában. A kommunikációs stratégiák megalkotása során a marketingszakembereknek tehát tudatában kell lenniük, hogy az információkat úgy kell megjeleníteniük, hogy az pozitív társadalmi viselkedésváltozást eredményezzen. 

A mentális egészséggel kapcsolatos problémákhoz még ma is súlyos stigma tapad. Különösen a vállalati szakemberek félnek attól, hogy „gyengének” vagy „inkompetensnek” tűnnek, ha nyíltan beszélnek mentális problémáikról a munkahelyen. Képesek lehetnek a szervezetek túllépni ezen, „biztonságos térré” alakítva az irodákat és normalizálva a mentális kihívásokat? Itt az ideje felvenni a harcot a megbélyegzés ellen, és pozitív hozzáállással megszüntetni az előítéleteket.

A kommunikációs szakemberekre nagy felelősség hárul abban, hogy miként mutatják be a mentális problémával küzdő embereket. Sokan negatív attitűddel reagálnak a lekezelő vagy cinikus hangvételű kommunikációra. Ennek megfelelően a márka- és marketingszakembereknek ügyelniük kell, nehogy – tudatosan vagy véletlenül – megsértsék mások érzéseit. Tartalmas, tiszteletteljes és befogadó kommunikációt kell alkalmazniuk, amikor az alkalmazottakról és esetleges mentális kihívásaikról van szó.

Biztonságos környezetet teremt az alkalmazottak számára ahhoz, hogy önmagukat adhassák az ítélkezés vagy a nevetségessé válás veszélye nélkül.

Az Európai Unió munkaerő-felmérése (EU-LSF) szerint 2020-ban uniós szinten a foglalkoztatottak több mint 44 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyén a mentális jóllétét veszélyeztető kockázati tényezőkkel kell szembenéznie. A világjárvány csak súlyosbította a helyzetet: az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint tízből több mint négy munkavállaló (44 százalék) állítja, hogy a világjárvány következtében nőtt a munkahelyi stressz. A válaszadók csaknem fele (46 százalék) túlterhelt vagy súlyos időnyomásnak van kitéve. A stresszt okozó további tényezők közé tartozik a szervezeten belüli rossz kommunikáció és kooperáció, illetve a munkatempó vagy a munkafolyamatok feletti kontroll hiánya.

A márka- és marketingszakemberek felelőssége, hogy bemutassák a szervezet értékeit a belső és külső célcsoportoknak – már csak ezért is elengedhetetlen, hogy őszinte és célorientált programokat és kezdeményezéseket dolgozzanak ki, amelyek aztán a szervezeti kultúra szerves részévé válhatnak. A lelki egészség világnapja alkalmából például sok vállalat külön szabadnapot ad a dolgozóknak, hogy pihenhessenek és kikapcsolódhassanak, de vajon az év során is folyamatosan elősegítik a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát? Ennek a szándéknak át kell szőnie a vállalat magasabb rendű célját. Ha nincs így, a kommunikációs szakembereknek fel kell erre hívniuk a figyelmet, ahelyett, hogy felszínes, hiteltelen kommunikációval megpróbálják kihasználni és „zöldre mosni” a lelki egészség témáját.   

A kommunikációs stratégia nem közelíthet mindenkihez egyforma módon. 

A Z generáció például napjaink legszorongóbb korosztálya. Nemcsak a világjárvány nyugtalanítja őket, hanem többek közt olyan tényezők is, mint a munkanélküliség, az éghajlatváltozás vagy a technológiai fejlődés hatásai. Másképp reagálnak a külső ingerekre, mint az idősebb generációk, ezért figyelmük megragadásához innovatív és kreatív módszerekre van szükség. Vonzó lehet számukra például egy kihívás a közösségi médiában a munkahelyi öngondoskodási tippekről. Hasonlóképpen, az irodai reklámajándékok között a tipikusan használt irodai bögrék és írószerek helyett szerepelhetnek például okosórák, szobanövények és wellnesseszközök. Ez elkötelezettséget ébreszt, és a szervezet jólléttel kapcsolatos céljait is tudatosítja a kollégák körében.

Akár a toborzás és a munkaerő-felvétel során is használhatják a vállalatok a mesterséges intelligenciát arra, hogy a munkaköri leírásban megerősítő kifejezésekkel kommunikálják a vállalat prioritását a kollégák mentális jóllétével kapcsolatban. A kihagyás után a munkaerőpiacra visszatérő nők például fogékonyabbak lehetnek az olyan cégekre, amelyek a munka és a magánélet egyensúlyát hangsúlyozzák az elvárt feladatok rideg listája helyett. A vállalatoknak fel kell mérniük, kiket próbálnak megcélozni, és melyek lennének a számukra legmegfelelőbb üzenetek.

Ahogy a munka jövője a megosztott munkaállomások terjedése felé halad, az elidegenedés és a távolságtartás érzése is megsokszorozódik. Egyes dolgozók még mindig a képernyőn keresztüli interakciót próbálják megszokni, másoknak az irodai megbeszélések okoznak stresszt és szociális szorongást. A vállalatoknak mindezt figyelembe véve, erőteljes kommunikációs stratégiákkal kell rendelkezniük az alkalmazottak virtuális és fizikai bevonására.

A márka- és marketingszakembereknek tehát a hatékony munkahelyi kommunikáción keresztül kell változtatniuk a jelenlegi helyzeten. Buddhát idézve: „A szavaknak megvan az erejük, hogy pusztítsanak és gyógyítsanak. Amikor a szavak igazak és kedvesek, meg tudják változtatni a világot.”