Egységes EU-szabályozás a greenwashing elkerülésére
Az Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hogy a zöldmegállapodás keretében kitűzött célokat fenntartható finanszírozással támogassa. Az elmúlt években ugyanis ez az ösztönző bizonyított: egyértelművé vált, hogy a fenntartható módon működő vállalatok körében kisebb a kötvényesek és a bankok hitelezési kockázata, ami úgy tesz lehetővé olcsóbb forrásbevonást az érintett cégeknek, hogy közben a hitelezők hozamvárakozásai is javulnak. Ez tette lehetővé, hogy a zöldfinanszírozás mára egyértelműen a fenntarthatósági törekvések leghatásosabb piaci alapú ösztönzőjévé vált.
A zöldkötvények kibocsátása 2022-ben először csökkent azóta, hogy az első ilyen pénzügyi termékek több mint tíz évvel ezelőtt megjelentek a piacon. A visszaesés oka az általános kamatkörnyezet emelkedése, amely miatt a vállalatok kevesebb külső forrást vonnak be a tevékenységükbe. A kibocsátás az összes kötvényhez hasonlóan 19 százalékkal esett vissza (A Refinitive és a Climate Bonds Initiative adatai szerint 463 milliárd dollárról 389,5 milliárdra), így a zöldpapírok továbbra is a kibocsátott összes kötvény (8300 milliárd dollár) 5 százalékát teszik ki. Szakértők szerint 2023-ban a zöldkötvények kibocsátása a stabilizálódó kamatkörnyezet, az állami támogatások és a tavaly elhalasztott forrásbevonások miatt ismét megugrik. Magyarországon az MNB 2022-ről szóló Zöld pénzügyi jelentése még nem elérhető, de a tavalyi kiadvány szerint a piaci kibocsátású zöldkötvények állománya 2020-hoz képest háromszorosára növekedett, és elérte 328,5 milliárd forintot. Az Államadósság Kezelő Központ zöldkötvény-kibocsátásával az állomány értéke 2021-ben bőven ezermilliárd forint fölé emelkedett. |
A zöldkötvény-kibocsátók számára ez idáig két keretrendszer (ICMA – Green Bond Principles és CBI – Climate Bonds Standard) nyújtott iránymutatást. A kibocsátók által előszeretettel alkalmazott sztenderd a 2014-ben kiadott Green Bond Principles (GBP) zöldkötvény-kibocsátási keretelvre épül. Ennek a fókuszában a pozitív környezeti hatású tevékenységek állnak, amelyeket a kibocsátó határozhat meg. Noha az ajánlás szerint az egyes tevékenységek zöldminősítésének összhangban kell állnia a meglévő taxonómiákkal, a minősítés bármiféle tanúsítási kötelezettség nélkül megkapható. A Climate Bond Standard (CBS) keretrendszer szerinti minősítés már szigorúbb ennél, elnyerése tanúsításához van kötve. A CBS az ágazatspecifikus zölddefiníciók meghatározásával az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra összpontosít, amihez a párizsi klímaegyezmény céljaira kidolgozott taxonómiáját veszi alapul.
Egyik sem hibátlan megoldás, és már a két keretrendszer egymás mellett élése is túl komplex volt a piacon, ezért az EU most egy ideiglenes megállapodás keretében döntést hozott az európai zöldkötvények egységes keretrendszerének kialakításáról.
A korábbi sztenderdekkel szemben az uniós zöldkötvény-keretrendszer igyekszik összhangot teremteni a fenntartható tevékenységek uniós taxonómiájával, így ösztönözve a piaci szereplőket az EU-n belüli fenntartható befektetésekre.
Az ideiglenes megállapodás értelmében, ha az EU-taxonómia már kiterjed az érintett ágazatokra, akkor az uniós zöldkötvény-keretrendszer szerinti kibocsátóknak a kibocsátással bevont forrásokat azzal összhangban kell befektetniük.
Azokra az ágazatokra, amelyekre az EU-taxonómia még nem terjedt ki, valamint olyan tevékenységekre, amelyek jól és egyértelműen körülhatárolhatók, egy 15 százalékos rugalmassági keretet lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátók a befolyó összeg 15 százalékát olyan – megítélésük szerint zöld – célok elérésére használhatják fel, amelyekről az EU-taxonómia rendelete még nem mondta ki egyértelműen, hogy azok zöldberuházásnak tekinthetők.
Az Európai Unió a taxonómiarendelet kibocsátásával a zöldtevékenységek meghatározására már fontos iránymutatást adott az európai pénzügyi piacnak. A globális kibocsátások mintegy harmadát kitevő európai zöldkötvényekre az EU GBS (Európai Zöld Kötvény Standard) kidolgozásával pedig egy új, a globális pénzügyi piacokon is meghatározó zöldkötvény-kibocsátási keretrendszert hozhat létre.
Az új európai keretrendszerben a tanúsítás is kötelező elem lesz.
A nyilvántartásban szereplő hitelesítők a kibocsátást megelőzően, valamint a bevételek teljes allokálása után is felülvizsgálják, hogy a meghatározott célok a taxonómia szerinti szigorú értelemeben zöldek-e, illetve hogy a kötvény értékesítéséből befolyó pénzt valóban ezeknek a céloknak a megvalósítására használta fel a kibocsátó.
Az ideiglenes megállapodás mérföldkőnek számít az unióbeli befektetések piacán, köszönhetően az átlátható struktúrájának, amely horizontálisan is jól illeszkedik más uniós jogszabályokhoz. Az uniós zöldkötvény-keretrendszer kulcsfontosságú a zöldrefestés („greenwashing”) elkerülésének érdekében is, hiszen konkrét és egyértelmű iránymutatásokkal definiálja, hogy milyen tevékenységek minősülnek zöldnek, valamint a kapcsolódó bevételekről milyen formában szükséges közzétenni információkat. Mindemellett, a külső értékelés módjának és az értékelők munkájának szabványosítására is törekszik, így növelve a felülvizsgálati folyamatba vetett bizalmat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.