Miért lépnek be egyre többen az egészségpénztárakba?
Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma jelentősen bővült az elmúlt időszakban, lényegében most először érte be a nyugdíjpénztárakét. Mindkét pénztártípus létszáma megközelíti az egymillió-egyszázezret. A bővülés meglátszik az egészségpénztárak összesített vagyonán is, amely új csúcsot elérve meghaladta a 75 milliárd forintot. Örömteli ez a növekvő népszerűség, különösen, hogy az állam nem ösztönzi a munkáltatók aktívabb részvételét. Vajon mi áll emögött?
Az egészségpénztár olyan megtakarítási forma, amelynek révén fel tudunk készülni a váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások fedezésére, finanszírozhatjuk az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat, sőt, gyerekneveléssel kapcsolatos kiadásokra vagy lakáshitel-törlesztésre is fordíthatjuk. A pénztárba befizetett összeget egyedi számlán vezetik, a befizetett összeg után pedig évi 150 ezer forintig 20 százalékos szja-visszatérítést kaphatunk.
Az utóbbi években tapasztalható, hogy csökken a belépők átlagéletkora, vagyis a fiatalabbak is szívesen csatlakoznak.
Az általuk igénybe vett szolgáltatások köre természetesen lényegesen különbözik az idősebbekétől. Számukra segítséget jelent, hogy a terhességtől a gyerekkel kapcsolatos kiadásokig számos szolgáltatás és termék elszámolható, legyen szó akár csecsemőápolási cikkekről vagy az olyan, iskolakezdéshez szükséges kellékek megvásárlásáról, mint a tanszerek, a ruházati cikkek, a sporteszközök vagy a hangszerek. Nem véletlen, hogy a gyerekneveléssel összefüggő pénztári kifizetések 65 százalékkal növekedtek egy év alatt.
A bevett egészségügyi szolgáltatások mellett ugrásszerűen nőtt a kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés – a már említett lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó kifizetések például egy év alatt több mint 60 százalékkal emelkedtek.
A fiatalok körében tapasztalható népszerűség másik összetevője, hogy jó részük nem is fordul az állami ellátás felé. Egyrészt a magánellátás sokkal könnyebben elérhető és kényelmesebb, másrészt az ott nem kezelhető problémák általában csak idősebb korban jelentkeznek. Komolyabb betegségekkel még mindig az állami egészségügyhöz fordulunk, de ha szűrővizsgálatra, bőrgyógyászra, fogászatra van szükségünk, hajlamosabbak vagyunk inkább magánszolgáltatót igénybe venni.
A pénztárak egyedi termékeket – például egészségbiztosításokat – is kínálnak a tagoknak.
Itt az ügyfél kihasználhatja, hogy egy egészségpénztár akár több százezres kockázati közösségének tagjaként nagyon jó feltételekkel juthat szolgáltatásokhoz. Havi néhány száz forintért olyan biztosításokhoz fér hozzá, amelyek a szabadpiacon ennek akár a tízszeresébe is kerülhetnek.
Vitathatatlan, hogy a vásárlóerő csökkenése is hozzájárul az egészségpénztárak eredményeihez: ha kicsit nehezebben élünk, mint korábban, akkor nő a költségtudatosság. Sokkal többen tartják érdemesnek „lehajolni” évi 150 ezer forintért. Ráadásul úgy, hogy kiadásaik szerkezete valójában nem változik: olyan szolgáltatásokat finanszíroznak az egészségpénztáron keresztül, amelyeket amúgy is igénybe vennének, csak éppen felhasználják ehhez az szja-visszatérítés összegét is.
A szektor éves eredményeit és tanulságait egyébként az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége – a piac szereplői mellett többek közt a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium képviselőinek részvételével – október 3-án kezdődő éves Pénztárkonferenciáján elemzi.
Az egészségpénztárak sokat tesznek azért, hogy könnyebb és kényelmesebb legyen csatlakozni és menedzselni a tagsággal kapcsolatos feladatokat. Ebben a szabályozótól is segítséget kapnak – így sem a belépéshez, sem az elszámoláshoz nem kell a személyes jelenlét, mindez online megtehető. A 20 százalékos adó-visszatérítés igénylése – amely egyébként a befizetések, és nem a tényleges felhasználás után jár – sem a pénztártag feladata. Az állam és a pénztárak együtt elkészítik az adóbevallást, az ügyfélnek pedig mindössze annyi teendője van, hogy nyilatkozik, melyik pénztárba szeretné kérni az utalást.
Az egészségpénztári tagok tehát tisztában vannak azzal, hogy ez az szja-visszatérítéssel is támogatott öngondoskodási forma milyen sokoldalúan kihasználható – és igyekeznek ki is használni. Nem véletlen, hogy a tagok befizetései nagyobb súlyúak, mint a nyugdíjpénztárak esetében, arányuk jóval 80 százalék fölötti, és a tagdíjbevételek tempós növekedése is elsősorban a tagok aktivitását dicséri. Ennek oka lehet az is, hogy az adójogszabályok nem támogatják a munkáltatói befizetéseket. Az egészségpénztárak akkor kaphatnának még nagyobb lendületet, ha az állam kedvezményes adózással vagy járulékfizetéssel újra vonzóbbá tenné ezt a juttatást a munkaadók számára is.
A szerző az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének egészségpénztárakért felelős alelnöke
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.